monológ

(görög): magánbeszéd. A színész szöveges magánjelenete, amelyben gondolatait, érzéseit, szándékait csak a közönség jelenlétében mondja ki, eseményeket összegez, reflektál a történetekre, esetleg tájékoztatja a közönséget. Dramaturgiailag csupán felfokozott lelkiállapotban hiteles; a naturalizmus el is vetette, mint lélektani szempontból valószerűtlent.