Nemzeti Színház kamaraszínházai

a pesti Nemzeti Színház 1870-től szinte folyamatosan üzemeltetett második játszóhelyeket. Részben azért, hogy egyenletesen foglalkoztathassa általában nagy létszámú társulatát, részben, hogy bővítse műsorát, részben, hogy egyes népszerű produkciókat a repertoárrendszeren kívül játszhasson. 1870-től 1920-ig, rövid megszakításokkal a Várszínház szolgált erre a célra. 1924-ben Hevesi Sándor szervezte meg a Kamaraszínházat, először az Andrássy út 69-be tért vissza. Ugyanott folytatta az előadásokat Major Tamás 1945. márc. 1-jétől 1948 nyaráig. 1948–49-ben, majd 1951-ben a volt Magyar Színház (Izabella, most Hevesi S. tér 2.) számított a Nemzeti Színház kamaraszínházának. 1951-ben a Petőfi Sándor u. 6-ban, a volt Belvárosi Színház helyiségében szerveztek új kamaraszínházat, amelyben 1963 tavaszáig játszottak. A helyiség átépítése miatt két évadon át a pesterzsébeti Vasas Művelődési Házban, ill. a SzAk Ódry Színpadán tartottak kamarabemutatókat. 1964. ápr.-tól a Petőfi S. u.-i terem Katona József Színház néven látott el kamaraszínházi feladatokat. 1975–1980 között újabb nagyszabású átépítésre került sor. Ez idő alatt a várbeli Királypincében (1975–76-ban), a Fővárosi Művelődési Házban (1977–1980), ill. a Játékszínben (1980) tartottak előadásokat. Egy évadra, 1981–82-ben még visszatértek a Petőfi Sándor utcába, majd, amikor a Katona József Színház önálló intézmény lett, 1982. nov. 12-től kezdve a Várszínház lett a Nemzeti Színház második otthona.