Népopera
a főváros legnagyobb befogadóképességű színházépületét 1911-ben építették a Tisza Kálmán téri telken Márkus Géza, Komor Marcell és Jakab Dezső tervei szerint a Népopera Részvénytársaság megbízásából. Márkus Dezső, a színház első ig.-ja programjában a széles tömegek igényes szórakoztatását vállalta. Műsorában helyet kaptak a prózai művek, az opera, az operett, a balett és a hangversenyek. Híres külföldi vendégek is felléptek a Népopera előadásain. Itt volt Wagner Parsifaljának mo.-i bem.-ja 1914. jan.-ban. Az 1916–17-es évadban Beöthy László bérelte ki az épületet, elsősorban operettek játszására. Az 1917–18-as évadtól Faludi Gábor lett a bérlő, a Népopera nevét Városi Színházra változtatta. 1921-től három évadon át az Operaház fiókintézeteként Ábrányi Emil igazgatása alatt működött a Városi Színház. 1921 jún.-ától a székesfőváros közoktatásügyi ügyosztálya ifjúsági előadásokat rendszeresített. A szervezés és rendezés munkálataival Majorné Papp Mariskát bízta meg. 1924-től Sebestyén Géza bérelte az épületet, műsorán főleg operett és népszínmű volt, repertoáron maradt néhány opera. 1927-től bevezették a bérletrendszert. Itt kaptak helyet a Budai Színkör előadásai. 1931. jan.-tól az új bérlő-ig. Ferenczy Károly volt, ugyanezen év dec.-ében lemondott, és az évad végéig a Városi Színház színészeiből álló konzorcium vette át a vezetést. Ezután egy időre megszakadt a színház zenés jellege. 1932-től Bernardo Labriola bérelte az épületet, melyet Labriola Varieté néven üzemeltetett. 1933-tól városi kezelésben alkalmi előadásokat tartottak a Városi Színházban. 1934-től az új bérlő Föld Aurél lett, de önálló társ.-a nem volt. Próza, operett, vegyes műsorok, hangversenyek voltak műsoron, külföldi vendégegy.-eket hívtak meg. Bár Föld bérlő maradt, 1939-től az ig. Czakó Pál, 1940-től Tihanyi Vilmos volt. 1940. jún.-ban Föld fizetésképtelenné vált, kénytelen volt a Népopera visszaadni a fővárosnak. 1940–1945 között az épület a székesfőváros birtokában mint népművelési intézmény szerepelt, Magyar Művelődés Háza néven. A Nemzeti Színház és az Operaház közreműködésével szerveztek előadás-sorozatokat, ezenkívül hangversenyek, irodalmi estek, matinék számára is helyt adtak az épületben. 1946–47-ig moziként funkcionált. 1948-tól újból színházi előadásokat tartottak, gyakori vendég volt az Operaház együttese. 1951-ben az Operaház kezelésébe került a Városi Színház, 1953 óta Erkel Színház néven a Magyar Állami Operaház második színházaként újból az operajátszás otthona lett.