Novák Sándor

(Esztergom, 1820. márc. 18.–Székesfehérvár, 1882. febr. 25.): igazgató, karmester. Kispapból lett 1841-ben kardalnok a Nemzeti Színházban, azután Erdélyben, majd 1845–47-ben Győrben járt. A szabadságharc után templomi tenorista lett. 1856-ban a győri társulatnál tűnt fel újból. 1868-tól igazgatásba kezdett. Bejárta szinte az egész országot, de karnagyi sikereit igazgatóként nem tudta kamatoztatni. Előbb társigazgatóságot vállalt, majd 1873-ban végleg lemondott a társulatvezetésről és a színészi pályáról. Énektanár, orgonista lett belőle Székesfehérváron.

M.A. 1867–68: Miskolc. Igazgatóként: Gyöngyös; 1869: Marosvásárhely; 1870: Torda, Nagyenyed, Békéscsaba, Baja; 1871: Paks, Dunaföldvár, Szolnok, Makó, Nyitra; 1872: Galgóc, Léva, Selmec, Beszterce, Rozsnyó; Kecskemét (Völgyi Györggyel).