Pataki László; Pintér

(Szabadka, 1916. júl. 13.– ): színész, rendező. Már a harmincas évek elején a szabadkai Népkörben zenés és prózai darabokban kisebb szerepeket, majd főszerepeket játszott, kezdetben Pintér L., később már Pataky L. néven. Alakításait kedvezően fogadta a korabeli kritika. 1935-től a zágrábi orvostudományi egyetemre járt, de tanulmányait a háború kitörése miatt nem fejezte be. 1945-ben ő rendezte a Szabadkai Népszínház első darabját, Balázs Béla Boszorkánytáncát. Száznál is több szerepét szinte kivétel nélkül rendkívül sikeresen, szuggesztíven oldotta meg, különösen jó alakításokat nyújtott drámai hősök megformálásában. Egyéves megszakítással harmincöt évig volt a Szabadkai Népszínház társ.-ának tagja. 1975-től az Újvidéki Művészeti Akadémia m. nyelvű színművészeti tanszakának kinevezett rendes tanára lett. Több díjat kapott, kitüntetést, elismerést, ezek közül kétségkívül a legrangosabb a színészi Sterija-díj (1973). F.Sz. Leone (Krleža: Glembay urak); Urbán Oliver (Krleža: Léda); Bicska Maxi (Brecht–Weill: Koldusopera); Lucifer (Madách: Az ember tragédiája); Zsigmond (Háy Gy.: Isten, császár, paraszt); Bánk bán (Katona J.); Tomori Pál (Háy Gy.: Mohács); Romulus Augustus (Dürrenmatt: A nagy Romulus); Jób (Tóth F.); Shannon tiszteletes (Williams: Az iguána éjszakája); Kristian (Krleža: Golgota); Azdak (Brecht: A kaukázusi krétakör). F.R. Balázs B.: Boszorkánytánc; Bródy S.: A tanítónő; Sartre: A tisztességtudó utcalány; Priestley: Veszélyes forduló; Thomas: Nyolc nő. – Ir. Rackov: Iz pozorišnog albuma Subotice (Szabadka, 1977).

PATAKI LÁSZLÓ (Brecht: A kaukázusi krétakör)