Pesti Színház

(1932–1935): 1932. szept. 15-én Bp.-en a VI. ker. Révay u. 18.-ban nyílt színházi vállalkozás. Megteremtője, ig.-ja és főrend.-je Bródy István volt. Franciásan könnyed, vidám, mégis pesti szellemű darabokat kívánt bemutatni, „szerényen, frissen, fiatalokkal játszani”, olyan olcsó helyárakkal, hogy mindenkinek hozzáférhetővé tegye a szórakozást. A két színházavató premier: szept. 15-én Lehár Ferenc: Tavaszi álom c. operettje, szept. 18-án pedig Vaszary János átdolgozásában a Teve c. zenés bohózat, Kellér Dezső verseivel, Pető István zenéjével. A nov. 3-án bemutatott Eisemann Mihály-operettet, a Zsákbamacskát fél évig játszották. Az 1933-as év produkciói már kisebb sikerszériákat értek meg. Az előadások főbb szerepeit Verebes Emmi, Gyergyai István, Tóth Erzsi, ifj. Latabár Árpád, Haraszti Mici, Rökk Marika, Rátkai Márton, Dénes György, Fejes Teri, Kertész Dezső, Kemény Oli, Honthy Hanna játszották. Bródyék utolsó bemutatója nov. 18-án volt, majd a színház bezárt, Bródy az év végén lemondott a bérletről. 1934. júl. 31. és aug. 16. között, két hétig Dénes Gyula Diplomások c. darabját játszotta itt egy Köpeczi-Boócz Lajos vezette alkalmi társulat. Ősszel a színház bérlője Taubinger László földbirtokos, műv.-i vez.-je Gömöry László, az arad–temesvári színházak volt főrend.-je lett. Naponta két előadást kívántak tartani: délután híres operettek reprízét, este újdonságokat. A vállalkozás még egy hónapot sem ért meg. Jacobi Viktor Leányvására, és Harmath Imre–Földes Ferenc Őnagysága nem hajlandó c. zenés darabja okt. 21-én került színre utoljára. 1935 elején Darvas Ernő és Nagy Dániel vette bérbe a színházhelyiséget, míg az épület a Magyar–Olasz Bank tulajdonába került. Darvaséknak 1935. febr. 23-án Révay utcai Színház néven egy bem.-juk volt, Nagy Dániel Ady c. színjátéka, majd ezután átadták a bérleti jogot a Bethlen téri Színháznak. Júl. 25-én született a megegyezés, mely alapján 1935-től 1948-ig a helyiség a Vígszínház kamaraszínházaként működött.