Pünkösti Andor

(Kassa, 1892. okt. 31.–Bp., 1944. júl. 12.): színikritikus, rendező, színházigazgató. Egyetemi tanulmányait Bp.-en és Münchenben végezte. Az I. világháborúban katonatisztként harcolt és maradandó sebesülést szerzett. Leszerelése után Az Újság c. napilap színikritikusa lett. 1923-ban kezdeményezésére jött létre a Bp.-i Színikritikusok Szindikátusa, amelynek főtitkára volt. 1922–23-ban az Írók Bemutató Színházát irányította. 1929 dec.-étől néhány hónapig a Magyar Színház műv.-i ig.-ja volt. 1929-ben bekapcsolódott az Országos Kamara Színház munkájába. 1932–33-ban a Műhely csoportot vezette Tábori Pállal. 1934-ben az Új Thália egyik alapítója volt. 1935 után a Nemzeti Színházban, a Belvárosi Színházban és a Művész Színházban kapott rend.-i feladatot. 1941–1944 között a Madách Színház élén állt. 1935-től az Országos Színészegyesület színiiskolájában tanított. 1939–1944 között a Magyar Színpad c. műsorújságot is szerkesztette. A német megszállást követően ig.-i engedélyét megvonták, idegei felmondták a szolgálatot és öngyilkos lett. Pünkösti Andor színházi kritikái jól igazolták színpadismeretét, amely széles körű irodalmi műveltséggel párosult. Az új színházi törekvések elkötelezettje volt, a szellemes, könnyed színpadi megoldásokat kedvelte, figyelembe véve a commedia dell’ arte stíluseszközeit is. A Madách Színház műsorával, szellemiségével, új, eredeti játékstílusával egy kiélezett, tragikus történelmi korszakban maradéktalanul megvalósította Pünkösti Andor eszméit. F.R. Shaw: Az ördög cimborája; Goldoni: A hazug; Tamási Á.: Énekes madár; Crawford: Udvari páholy; Molnár F.: Liliom; Móricz Zs.: Kismadár; Pirandello: IV. Henrik; Felkai F.: Néró; Molière: A képzelt beteg; Sh.: Hamlet. – Ir. Borsos Zs.: A Madách Színház P. A. igazgatása idején (1979).