Rónaszéki Gusztáv, Kirchbaum Ágoston

(Királyvölgy, 1854. ?–Bp., 1913. febr. 8.): színész, rendező, színműíró. Okleveles gyógyszerész volt, de a színészi hivatást választotta. 1871-ben Miklósy Gyulánál lépett először a színpadra, Kirchbaum Ágoston néven. Az 1880-as évek elején már kedvelt komikus és operetténekes. 1886-ban Debrecenben rendezőként is igen kedvelt lett, s 1891 őszén ott vállalt először Leszkay András mellett művezetést is. Leszkaytól szerződtette Ditrói Mór a megnyíló Vígszínházhoz, melynek 1909-ig, a nyugdíjba vonulásáig tagja maradt. A Vígszínház, később az Országos Színészegyesület színiiskolájának tanára, titkára, ig.helyettese lett megalapításától 1909-ig. 1889-től a Színészegyesület igazgató tanácsának tagjává, később alelnökévé választották. Részt vállalt a nyugdíjintézet megalakításában is. Kedvelt művésze volt a vidék minden nagyobb társulatának. Különösen a vaskosabb komédiákban ért el sikereket. F.Sz. Vlad Marci (Balog I.: Mátyás diák); Veréb Jankó (Lukácsy S.: A vereshajó); Flinserl (Bittner: Egy könnyelmű leány); Cyprián (Strauss: Methusalem herceg); Celestin (Hervé: Nebántsvirág); Rettegi Fridolin (Schönthan fivérek: A szabin nők elrablása). F.R. Kraatz-Stobitzer: Forgó szél; Szigligeti E.: Aggteleki barlang; Suppé: Boccaccio; Poole: Pry Pál. Népszínművei: Asszonyok bűne; A dadai uzsorás; Méltóságos csizmadia.

M.A. 1871–72: Pécs; 1872. ősz–1874: Bokody Antal; 1874: Bíró Sándor; 1874 tele: Miklósy Gyula; 1876–78: Krecsányi Ignác; 1878 tavasza: Kolozsvár; 1878–80: Aradi Gerő; 1883. máj.: Krecsányi; 1884 tavasza: Népszínház; 1884–86: Várszínház; 1886–89: Debrecen; 1890–91: Székesfehérvár; 1891 tavasza: Újvidék. Művezetőként: 1891–93: Debrecen; 1893–96: Arad–Nagyvárad.