Sándor Erzsi

(Kolozsvár, 1885. júl. 28.–Bp., 1962. márc. 21.): énekesnő (szoprán). Sándor Mária nővére. Kolozsvárott Farkas Ödön, a Zak-n Maleczky Vilmosné tanítványa, később Párizsban folytatta tanulmányait. 1905-ben, még főiskolás korában szerződtette az Operaház, a Lakmé c. (Delibes) operában mutatkozott be. 1905–06-ban az Operaház ösztöndíjasa, 1906–1930 között magánénekesnője volt. Nemcsak hazai, de világviszonylatban is az egyik legjobb koloratúrszopránként tartották számon. Nagy sikerrel vendégszerepelt Párizsban, Ostendében, Bécsben és Berlinben. Mozart, Rossini, Verdi, Erkel Ferenc, Puccini és R. Strauss operáiban egyaránt emlékezetes alakításokat nyújtott, és oratórium-énekesnőként (pl. Händel-oratóriumok) is elismert volt. Tökéletesen képzett hangja, fölényes virtuozitása, nagy vivőerejű, kiegyenlített szopránja a m. operajátszás legjelentősebb alakjainak sorába emelte. 1917-ben császári és királyi kamaraénekes, 1921-től az Operaház örökös tagja. F.Sz. Az Éj királynője (Mozart: A varázsfuvola); Donna Anna (Mozart: Don Giovanni); Fordiligi (Mozart: Così fan tutte); Gilda (Verdi: Rigoletto); Desdemona (Verdi: Otello); Rosina (Rossini: A szevillai borbély); Zerlinetta (R. Strauss: Ariadne Naxosban); Sophie (R. Strauss: A rózsalovag); Mimi (Puccini: Bohémélet); Gara Mária (Erkel F.: Hunyadi László); Melinda (Erkel F.: Bánk bán); Hármas női főszerep (Offenbach: Hoffmann meséi).

SÁNDOR ERZSI – Gilda (Verdi: Rigoletto)