Sarlai Imre

(Bp., 1904. nov. 14.–Bp., 1983. febr. 16.): színész, rendező színészpedagógus. 1920-ban Kispesten kezdte pályáját. Vidéki városokban, pl. 1923-ban Újpesten, 1927–1929 között Pécsett játszott. 1929–30-ban az Új Színházban, 1930–31-ben a Belvárosi, 1935-ben a Király Színházban, 1936–37-ben Erdélyi Mihály társ.-ában, 1940–1944 között az OMIKE Művészakció előadásain szerepelt. 1945–46-ban Szegeden, 1947-ben a Fővárosi Operettszínházban, 1947–48-ban Nagyváradon, 1948–1951 között Kolozsvárott, 1951–1961 között Marosvásárhelyen lépett színpadra. 1961-től 1971-ig a debreceni Csokonai Színház tagja volt. 1972–73-ban a Békés Megyei Jókai, 1975–1978 között a szolnoki Szigligeti, 1980–81-ben a Nemzeti, 1982-ben a Katona József, a Víg- és a Rock Színházban, 1981-ben a Játékszínben játszott. 1951–1955 között a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben tanított. 1979-ben érdemes művész kitüntetést kapott. Jellem- és epizódszerepeket alakított. F.Sz. Doolittle (Shaw: Pygmalion); Reimsi érsek (Shaw: Szent Johanna); Sheriff (Nash: Az esőcsináló); Gremio (Sh.: A makrancos hölgy); Csavargó (Thomas: Szegény Dániel); Tanító (Kornis M.: Halleluja); Mihály (Füst M.: Boldogtalanok). F.R. Ibsen: Peer Gynt; Smetana: Az eladott menyasszony; ifj. J. Strauss: A cigánybáró.

SARLAI IMRE