Szegedi Nemzeti Színház
1945 nyarán Szeged város vezetősége azzal a javaslattal fordult a kormányhoz, hogy a Kolozsvári Nemzeti Színház egész felszerelését, vagyis a díszlet, jelmez és technikai berendezést adják át a szegedi színháznak, s mintegy a kolozsvári színház utódjául államosítsák a szegedi színházat. A javaslatot elfogadva, a szegedi színház megkapta a kolozsvári felszerelést és 1945. aug. 28-án Szegedi Állami Nemzeti Színház néven államosították a szegedi színházat. Ig.-ja Lehotay Árpád, a bp.-i Nemzeti Színház tagja, zeneig.-ja Vaszy Viktor, a volt kolozsvári színház zenei vezetője lett. Az alapító társ. tagjai voltak, többek között: Hotti Éva, Majláth Mária, Petur Ilka, Deák Sándor, Kozák László, Rajz János, s tagja volt a színház legidősebb és legrégibb művésze, Herczegh Vilmos. Hosszú huzavona után dec. 22-én kezdhette el működését a színház, Zilahy Lajos: A tizenkettedik óra c. darabjának bemutatójával. A színháznak a prózai részleg mellett volt opera társ.-a is, 20 szólistával, 57 tagú zenekarral és 15 balett táncossal. Az első évadban új magyar, klasszikus és nyugati darabok egyaránt színre kerültek, míg az operai részleg a népszerű operákat hozta színre, mint a Pillangókisasszony, a Carmen, a Tosca és Rigolettó. Vaszy Viktor fedezte fel és szerződtette Simándy Józsefet, akinek első fellépte 1946. márc. 12-én volt a Carmen c. opera Don José szerepében. Az első évtized alatt gyakori volt az ig. változás, ezért a drámai részleg műsora meglehetősen eklektikus. Az operatagozat viszont erősen fellendült Vaszy Viktor állandó és szakszerű vezetése alatt. 1947-től folyamatosan tartott a színház tájelőadásokat Makón, Csongrádon, Szentesen és Hódmezővásárhelyen. Ebben az időben szerződött a színházhoz Bessenyei Ferenc. 1849. aug. 1-jén intézkedett a népművelési miniszter az ország színházainak államosításáról. Szegeden kívül még öt vidéki színház kapott ekkor állandó társ.-ot, így az alábbi hat város intézményei lettek a vidéki színházi élet központjai: Szeged, Pécs, Debrecen, Miskolc, Győr és egyelőre Szolnok–Kecskemét közös vezetéssel és társ.-tal. 1949 után minden színház a központi kulturális politika irányítása alá került. Szegeden az új ig. a prózai részleg átszervezésével, azaz létszámcsökkentéssel kezdte működését. A prózai ig.-k ezután is kétévenként váltották egymást, ezért is a drámai tagozat messze elmaradt az országos szinten is elismert operai teljesítményektől. A prózai tagozat tájelőadásokat tartott, amelyeken zömében az új, szocialista témájú darabokat játszották. Az operai részleg stagione rendszerben a dél-magyarországi játékhelyeken mutatott be operákat. A prózai tagozat szerencséjére néhány kitűnő rendező is került a színházhoz, mint Ádám Ottó, Horvai István, Lendvai Ferenc és ők – jó szemmel és drámai érzékkel – néhány kiváló képességű színészt szerződtettek, Domján Editet, Lontay Margitot, Inke Lászlót, Kaló Flóriánt, s az első vidéki Kossuth-díjast, Barsy Bélát. A később híressé vált rendezők közül többen itt kezdték pályájukat, mint Dobai Vilmos, Sallós Gábor, Bozóky István, Versényi Ida, az operai részlegnél Békés András, Szinetár Miklós, Makai Péter, Kertész Gyula. 1954-ben nyílt meg a Szegedi Kamaraszínház. 1954–1957 között Rubányi Vilmos vezette az operai részleget, de aztán Vaszy Viktor ismét átvette a vezetést, és nyugdíjazása után is, haláláig ott működött. 1956-ban ünnepelte a színház az állandó szegedi színjátszás és az állandó színház centenáriumát. 1957-ben újjászervezték az operatárs.-ot, kibővítették a prózai és az operett tagozatot. A színház 1977-től prózai részlegével a Kamaraszínházban, az operai pedig a Szabadság mozi helyiségében folytatta működését, mert a nagy épületet felújították. Ez a munka nyolc évig tartott, az ünnepi előadást 1986. okt. 4-én tartották, amelyen felléptek a Szegedről indult és országos hírnévre szert tett művészek, mint Páger Antal, Bessenyei Ferenc. 1980-tól a prózai tagozat művészeti vezetője Ruszt József volt, aki 1989-ben követőivel együtt kivált a társ.-ból és megalapította a Független Színpadot. Időközben a balettegyüttes önálló társ. lett, balettmester vezetésével. A megújított színházban azonban az egyenetlenségek és a belső viszályok hátráltatták az eredményes munkát. Rövid ideig Gregor József operaénekes vezette az operai részleget és Imre Zoltán a balettegyüttest, de hamarosan minketten lemondtak. A tájelőadásokon kívül a társ. külföldön is rendszeresen vendégszerepelt, zömmel Szabadkán és Újvidéken. Jelenleg működik a drámai, az operai, az operett és a balett tagozat. Ig. Kormos Tibor, művészeti tanácsadó Árkosi Árpád, az operai tagozat vezetője Molnár László.
SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZ
