Székely Mihály

(Jászberény, 1901. máj. 8.–Bp., 1963. márc. 5.): énekes (basszus). Énektanulmányait magánúton végezte László Géza irányításával. 1923-ban mutatkozott be a Városi Színházban a Remete (Weber: A bűvös vadász) szerepében. Még ugyanabban az évben szerződtette az Operaház, amelynek 1963-ig, haláláig magánénekese volt. 1946–1950 között állandó vendégként fellépett a New York-i Metropolitan Operában és a Glyndebourne-i Ünnepi Játékokon. Kimagasló sikerrel szerepelt számos európai operaszínpadon (Anglia, Szovjetunió). 1946-tól az Operaház örökös tagja volt. Hangjának különleges mélysége, zengő tónusa, valamint kimagasló színészi képességei a 20. sz. legjelentősebb basszistáinak sorába emelték. Az operairodalom csaknem valamennyi fontos basszusszerepét énekelte. Elsősorban Mozart, Verdi, Wagner, R. Strauss operáinak főszerepeiben aratott sikereket, de emlékezetes alakítást nyújtott a Borisz Godunov (Muszorgszkij) és A kékszakállú herceg vára (Bartók B.) címszerepeiben is. Kossuth-díjas (1950, 1955), kiváló művész (1950). F.Sz. Sarastro (Mozart: A varázsfuvola); Basilio (Rossini: A sezvillai borbély); Brogni bíboros (Halévy: A zsidónő); Ozmin (Mozart: Szöktetés a szerájból); Leporello (Mozart: Don Giovanni); II. Fülöp (Verdi: Don Carlos); Ochs báró (R. Strauss: A rózsalovag). – Ir. Breuer J.: Sz. M. 40 éves operai jubileuma (Muzsika, 1962/3.); Balassa I.: Az operaszínpad klasszikusa, Sz. M. (Film, Színház, Muzsika, 1966/20.).

SZÉKELY MIHÁLY