szerződés

a színház tulajdonosa vagy vezetője (munkaadó) és a színház tagja – művészi, műszaki vagy adminisztratív személyzet – (munkavállaló) közti írásbeli megállapodás az alkalmaztatásról, a munka- és anyagi feltételekről, a szerződő felek jogairól és kötelezettségeiről. A szerződések keretfeltételeit miniszteri utasítások és egyesületi, érdekképviseleti, ügynökségi megállapodások (kollektív szerződés) határozzák meg. A színházvezetők megbízása több (2–5) évadra szól és pályázat útján nyerhető el. A művész-személyzet tagjainak és csoportjainak – színészek, magánénekesek, magántáncosok, rend.-k, tervezők, ill. zene-, ének- és tánckari tagok – szerződése tartalmazza a havi/évi kötelező előadás-, ill. rendezésszámot, amelynek teljesítéséért a művészt alapbére illeti meg. A kötelező szolgáltatásokon felüli fellépésekért túlszolgálati díj (túlfellépti díj) jár. Az éves – évadra, ill. 12 hónapra szóló – szerződéseken kívül lehet bizonyos előadásszámra szóló v. ún. szerep/darabszerződést is kötni a színháznál vendégstátusban fellépő művésszel. A vándorszínészet korszakában a szerződések kezdődátuma hagyományosan ápr. 24. (Szent György-nap) volt. A 19. sz. végétől a művészek szerződéseit ápr.-ban kötik, és azok aug. 1-jétől júl. 31-ig érvényesek. A műszaki és az adminisztratív személyzet alkalmaztatási feltételeit az érvényes munkajogi szabályok határozzák meg. – Ir. Staud G.: Színházi rendeletek és jogszabályok gyűjteménye 1945–1948 (1948); Staud G.: A magyar színháztörténet forrásai III. (1963); Nyáry L.: A színházi jog egyes kérdései (1968); Németh L.: Színházi dolgozók jogi kézikönyve (1981).