Sziklay Kornél

(Bp., 1869. dec. 7.–Bp., 1919. aug. 6.): színész, igazgató. 1885-ben Hegyi Gyula társ.-ánál lépett először színpadra. Tíz évi vidéki működés (Kassa, Szeged, Miskolc, Arad, Győr, Sopron) után Ditrói Mór 1896-ban a megnyíló Vígszínházhoz szerződtette. 1897 és 1910 között a Magyar, ill. a Király Színház tagja lett. 1914-ben a Népoperánál lépett fel. Több ízben volt ig.: 1904. márc. 18-án nyitotta meg a Városligetben Kis Színházát, Ivánfy Jenővel, Pápai Antallal, Novák Mihállyal, Pataki Ferenccel, Rónai Hildával az egy.-ben. 1916. szept. 7-én Érdekes kabaré c. nyitott mulatót. Ez a két intézmény azonban csak egy-egy évadot üzemelt. Rövid időre ig.-ja volt a Grand Guignolnak (1912. ősz), ill. a Népszínpadnak és a városligeti Dalos Színháznak (mindkettőnek 1912-től két évadban). 1917-ben újból a Városligetben próbálkozott: Kis Színkör néven nyitotta meg új színházát, ahol Kertész Sándor, Bogár Gizi, Földváry Árpád, Lubinszky Ödön is fellépett. Ezt az intézményt haláláig vezette, majd fia vette át az igazgatást. „Cirkuszi clown-ügyességével” s humorával – mely a ripacsságot is a tökéletességig emelte – mindig elnyerte a nézők tetszését. F.Sz. Ollendorf (Millöcker: Koldusdiák); Zsupán (Strauss: A cigánybáró); Tallérosy (Jókay M.: A Barangok); Wun Csi (Jones: A gésák); Jim (Verő Gy.: Kleopátra); Pfefferkorn (Lehár F.: Drótostót); Mujkó (Huszka J.: Gül Baba). F.M. Rendez-vous (bem.: 1893); Betörők (bem.: 1897); Mike Dénes leánya (bem.: 1897); Koldus és királyfi (opera, zenéjét és szövegét is írta, bem.: 1899); Napóleon (opera, zenéjét és szövegét is írta, bem.: 1903).

M.A. 1886–87: Andrássy–Bogyó; 1887–88: Hegyi, Báródy Károly; 1889–90: Tiszay Dezső; 1890–91: Makó Lajos; 1891: Városligeti Színkör; 1891–92: Halmai Imre; 1892–93: Aradi Gerő; 1893: Városliget; 1893–96: Komjáthy János; 1896: Vígszínház; 1897–1910: Magyar Színház, Király Színház; 1910-től Városligeti Színház; 1914: Népopera, Király Színház.