Szabó József; Schneider

(Debrecen, 1816–uo., 1875. márc. 3.): színész, rendező, igazgató. Borkereskedését 1837-ben adta föl, hogy kardalos lehessen a Nemzeti Színházban. 1842-ben Kecskeméten önálló igazgatásba kezdett. Majdnem mindig társig.-t vett maga mellé. Társai voltak – időrendi sorrendben – Havi Mihály és Szerdahelyi József, később Gócs Ede, végül, 1860-tól kezdve Philippovits István. Ezalatt az ország fontos városaiban játszottak: Pécsett, Aradon, Temesvárott, Nagyváradon, Pozsonyban, Szegeden, Kassán, Ungváron és Munkácson, Rimaszombaton és Győrött. Szabó József a 19. sz. második felének kiemelkedő vidéki színig.-ja volt. Magas színvonalú társ.-okat szervezett, és a pesti Nemzeti Színház színvonalát tekintette mércének. Rendszeresen mutatott be operákat nagy közönségsikerrel. Külföldön ő ismertette el először a m. énekes színészetet. Havi Mihállyal együtt ők voltak az elsők, akik nyereségessé tudták tenni egy m. társ. külföldi körútját. Olaszországban, Bécsben, Franciaországban, Brüsszelben és Prágában léptek fel 1846 és 1848 között; 1856-ban ismét Bécsben jártak, majd egy év múlva Bukarestbe látogattak. Sikerei nyomán felkérték, hogy vegye át a temesvári német társ. vezetését, amit egy évre 1857-ben el is vállalt. 1866 őszétől 1874 őszéig a debreceni színház műv.-i vez.-je volt, és elévülhetetlen érdemeket szerzett a város színészetének megerősítésében. 1874 őszén nyugállományba vonult. Nővére Erkel Józsefné Szabó Amália, fia B. Szabó József színészek voltak. – Ir. Mándoky B.: Emléklapok (1891).

M.A. 1842–43: Kecskemét; 1844: Szeged, Temesvár, Arad, Nagyvárad, Kolozsvár és 1844–45: Kolozsvár; 1845: Debrecen, Nagyvárad; 1845–46: Kolozsvár; 1846: Olaszország; 1846–47: Pécs; 1847–52: Temesvár, Nagybecskerek; 1852–53: Arad; 1853: Nagyvárad; 1853–55: Arad–Nagyvárad; 1856: Arad, Nagyvárad, Bécs, Baden, Wieden, Pozsony; 1856–57: Arad; 1857: Bukarest; 1857–58: Arad; 1858: Nagyvárad; 1858–59: Arad; 1859–60: Szeged; 1860: Nagyvárad; 1860–63: Arad; 1863: Szeged–Kassa; 1863–64: Kassa; 1864: Ungvár–Munkács; 1864–65: Kassa; 1865: Rimaszombat; 1865–66: Győr; 1866–1874: Debrecen, Nagyvárad.