színpártolás

a m. vándorszínészet szervezett támogatása, amelyet a városfejlődés alacsony foka, a tőke hiánya és a közönség szórtsága tett szükségessé. Jellemző formái: bérletesek gyűjtésével bizonyos előadásszám biztosítása, alkalmankénti segélyezés, színészek megjutalmazása stb. Kifejlett szervezeti formája a színpártoló egyesületek hálózata volt, amely a reformkortól a színházak államosításáig működött. Az egyesületek hatósági engedéllyel, alapszabállyal, vezetőséggel tevékenykedő öntevékeny kulturális társaságok voltak. Szerepük napjainkban, az állam mecénásszerepének csökkenésével újraéled.