Szomory Dezső

(Pest, 1869. jún. 2.–Bp., 1944. nov. 30.): író. Zenetanulmányait abbahagyta, és az újságírói pályát választotta. 1890-től – a katonai szolgálat elől menekülve – 1906-ig Párizsban és Londonban élt. Első drámáit a Nemzeti Színház mutatta be. Az 1920-as évektől a Vígszínház háziszerzője volt. Novellái mellett publicisztikai munkássága is jelentős. Drámái: Péntek este (1896); A nagyasszony (1910); A rajongó Bolzay leány (1911); Györgyike, drága gyermek (1912); Mária Antónia (1914); Hermelin (1916); II. József császár (1918); Incidens az Ingeborg-hangversenyen (1918); II. Lajos király (1922); Szabóky Zsigmond Rafael (1924); Takáts Alice (1930); Szegedy Annie (1931); Bodnár Lujza (1936). – Ir. Kellér A.: Író a toronyban (1958); Réz P.: Sz. D. (1971).