Sztankay István

(Bp., 1936. febr. 14.– ): színész. A SzAk elvégzése után 1961-ben a Miskolci Nemzeti Színház tagja lett. 1963-tól a Nemzeti Színház, 1974-től a Madách Színház művésze volt. 1990-ben szabadfoglalkozású, 1991 óta a József Attila Színház tagja. Egyénisége, sajátos orgánuma klasszikus és modern szerepekben egyaránt jól érvényesül. Számos filmben és tv.-játékban nyújtott sikeres alakítást. Jászai Mari-díjas (1966, 1974), érdemes művész (1978). F.Sz. Arturo Ui (Brecht: Állítsátok meg Arturo Uit!); Dauphin (Shaw: Szent Johanna); Mátyás (Vörösmarty M.: Czillei és a Hunyadiak); Rómeó (Sh.: Rómeó és Júlia); Viktor (Zorin: Varsói melódia); George (Slade: Jövőre, veled, ugyanitt); Orsino (Sh.: Vízkereszt, vagy amit akartok); Agárdi Péter (Heltai J.: A néma levente); Sebők Zoltán (Sarkadi I.: Elveszett paradicsom); Kálvin János (Sütő A.: Csillag a máglyán); Kolhaas Mihály (Sütő A.: Egy lócsiszár virágvasárnapja); Szellemfi (Szigligeti E.: Liliomfi). – Ir. Sas Gy.: Újra veled, ugyanitt (1989).

SZTANKAY ISTVÁN –

SZTANKAY ISTVÁN – Kálvin János (Sütő A.: Csillag a máglyán)