Szabadkai Népkör
az 1872-ben alakult Függetlenségi Körből fejlődött ki 1921-ben. Ekkor erősödött meg műkedvelő társ.-a, amely először csak az egyesület társalgójában felállított dobogón játszott. Ezek az előadások leginkább táncmulatsággal egybekötött műsoros estek, kabarék voltak telt ház előtt. Később áttértek az egész estét betöltő színműelőadásokra. Az első ilyen előadás Berczik Árpád: Az igmándi kispap c. népszínműve volt. 1925-ben felépült a színházterem, egyelőre még csak ideiglenes színpaddal, ekkor a Legényegylet színjátszói is beleolvadtak a Népkör jól szervezett társ.-ába, amelynek vezetésével a Pécsről hazahívott hivatásos színész-rend.-t, Garay Bélát bízták meg. 1928-ban elkészült a modern nagyszínpad is. Ezután hosszabb szünet következett, és csak 1932-ben kezdődtek újra az előadások a kissé felbomlott műkedvelő gárdával. Ezt a társ.-ot 1933-ban újjászervezték, vezetője továbbra is Garay Béla maradt. Sok hivatásos színésszel, zenésszel állandó társ. jött létre, amely színvonalas előadásokat tartott. Újabb kétévi szünet, és újabb átszervezés következett, az egyesület Magyar Olvasókör néven kezdte meg működését. Állandó színházi élet bontakozott ki. Ezekben az években volt a Népkör első fénykora. Az egy. vezetője, Zsigmond Cathry Ferenc régi ismert művész volt, aki 1937-ben ünnepelte 45 éves színészi jubileumát. Az ő halála után Garay Béla rendezte a darabokat, de többször rendezett Richter János és Szabó Márton is. 1940. jan. 6-án volt az ősbemutatója Cziráky Fetter Imre: Muskátli c. színművének Garay Béla rendezésében. Ez a darab több mint ötven előadásban került színre. A Magyar Olvasókörben Garay kezdeményezésére rendszeresen tartottak gyermekelőadásokat is. A gyermekszínjátszókat Lévayné Alacker Anna, majd később Kosztolányi Mária vezette. A háború után a Népkör törzsgárdájából (pl. Mamuzsich István, M. Pálfi Margit, Garay Béla, Vujkov Géza, Pataki László, Sántha Sándor, Balázs Janka, Németh Rudolf, Kunyi Mihály, valamivel később Rackó Ilus, Szabó János) alakult meg a Szabadkai Népszínház, ugyanakkor a Népkör továbbra is otthont adott az amatőr színjátszásnak. A Népkör második fénykorának a hatvanas évek elejét-közepét tartják, amikor igen erős színjátszóegy.-e volt, majd fokozatosan abbamaradt a színjátszás. Az utóbbi években próbálják újraéleszteni, amikor ismét pótolnia kellene a lassan megszűnő hivatásos színházat. – Ir. Bokréta. A jugoszláviai magyar műkedvelők almanachja (Szabadka, 1919–1940); Garay B.: A kulisszák világában (Szabadka, 1970); Garay B.: A kultúra bástyája. A népköri színjátszás története, 1872–1922 (Szabadka, 1971).