Tomanek Nándor
(Pécs, 1922. szept. 8.–Bp., 1988. aug. 4.): színész. 1951-ben a Pécsi Nemzeti Színház kórusában kezdte pályafutását, előbb bonvivánként, majd egyre jelentősebb prózai szerepekben bizonyította tehetségét. 1962-től a Petőfi Színház, 1964-től a Vígszínház tagja volt. Jellegzetes orgánumú, visszafogott játékstílusú egyéniség volt, kiválóan oldott meg groteszk figurákat színpadon és filmen egyaránt. Jászai Mari-díjas (1966, 1972), érdemes (1973) és kiváló művész (1977). F.Sz. Kerekes Ferkó (Kálmán I.: A csárdáskirálynő); Karenin (Tolsztoj–Székely J.: Karenina Anna); John Proctor (Miller: A salemi boszorkányok); Einstein (Dürrenmatt: A fizikusok); Malvolio (Sh.: Vízkereszt); Felix Unger (Simon: Furcsa pár); Cooper (Williams: Macska a forró tetőn); Félcseresznye (Weingarten: A nyár); Victor Franz (Miller: Alku); Willie Oban (O’Neill: Eljő a jeges); Beteges úr (Krúdy Gy.–Kapás D.: Rezeda Kázmér); Jérome de Courvoisier (Rolland: A szerelem és a halál játéka); Gyula (Gyurkovics T.: Csóka család).
TOMANEK NÁNDOR – Belcredi gróf (Pirandello: IV. Henrik)
