Tompa Miklós

(Székelyudvarhely, 1910. dec. 28.– ): rendező, színészpedagógus, színházigazgató. Az erdélyi m. színjátszás kiemelkedő személyisége. Pályáját Németh Antal mellett kezdte a bp.-i Nemzeti Színházban, a 40-es évek elején Kolozsvárott volt rend., 1945-ben a marosvásárhelyi Székely Színház szervezője és egyik alapítója, 1966-ig ig.-ja. 1948-tól a kolozsvári Magyar Művészeti Intézet, később a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet tanára, 1976-tól – az intézet kéttagozatossá válásától – 1981-ig rektora. A marosvásárhelyi egy. az ő igazgatásának első tíz évében vált országosan, sőt az országhatárokon túl is ismert és nagyra becsült társ.-tá, az erdélyi m. színjátszás akkori reprezentatív együttesévé. Előadásaikban a társadalmi vonatkozások, a közösségi mondanivalók párosultak a helyzetek, a jelenetek részletes lélektani kidolgozottságával, produkcióik a mikrorealizmus példaértékű teljesítményeinek minősülnek. A hatvanas évektől – egy régebbi vonzalomhoz visszatérve – ő rendezte Marosvásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön a leghitelesebb és leghatásosabb Tamási Áron-bemutatókat. 1954-ben Állami Díjjal és a művészet érdemes mestere c. tüntették ki. F.R. Bánffy M.: A nagyúr; Csehov: Sirály; Bródy S.: A tanítónő; Tolsztoj: A sötétség hatalma; Gorkij: Nyaralók; Sütő A.: Pompás Gedeon; valamint Tamási Á. összes drámái. – Ir. Bérczes L.: T. M. mesél – részletek egy készülő könyvből (Színház, 1992).