Törőcsik Mari

(Pály, 1935. nov. 23.– ): színésznő. Már főiskolás korában filmezni kezdett (Fábri Zoltán Körhinta c. filmjében). 1958-ban a SzAk elvégzése után a Nemzeti Színházhoz szerződött. 1979-től a győri Kisfaludy Színház műv.-i vezetője, 1980-tól a Magyar Filmgyártó Vállalat társ.-ának tagja, 1990 óta a szolnoki Szigligeti Színház művésze. 1989-től a SzAk tanára. 1990-től 1992-ig a Magyar Színész Kamara elnöke. 1993-tól a Művész Színház ig.-ja. Az 1945 utáni m. színművészet egyik legjelentősebb alakja. Ösztönös adottságait magasfokú technikává fejlesztette. Szerepeivel tökéletesen azonosul. A tragikus sorsokat ugyanolyan elementáris erővel ábrázolja, mint a frivolságig könnyed vígjátéki figurákat, stílusérzékenysége egészen kivételes. Paraszti alakokat és operettszubretteket is hitelesen állít színpadra. Kossuth-díjas (1973), Jászai Mari-díjas (1964, 1969), érdemes (1971) és kiváló művész (1977). Filmszerepeiben nyújtott kiváló alakításaiért 1959-ben Balázs Béla-díjjal tüntették ki. F.Sz. Tánya (Arbuzov: Irkutszki történet); Viola (Sh.: Ahogy tetszik); Tünde (Vörösmarty M.: Csongor és Tünde); Katyerina (Osztrovszkij: Vihar); Cordelia (Sh.: Lear király); Johanna Dark (Brecht: A vágóhidak Szent Johannája); Helga (Zorin: Varsói melódia); Sen-Te, Sui-Ta (Brecht: A szecsuáni jólélek); Heléna (Offenbach–Hacks: Szép Heléna); Kurázsi mama (Brecht); Celia Peachum (Brecht–Weill: Háromgarasos opera); Elektra (Bornemisza P.: Magyar Elektra); Beatrice Bryan (Wesker: A konyha); Mária (Lajtai L.: A régi nyár); Egérke (Örkény I.: Macskajáték); Bíborka (Schwajda Gy.: Csoda); Bortsieber Gertrúd (Eörsi I.: Az interjú); Vénasszony (Spiró Gy.: Csirkefej); Ursula (García Márquez–Schwajda Gy.: Száz év magány). – Ir. Molnár Gál P.: T. M. (1974)

TÖRŐCSIK MARI – Marie (Bellon: Csütörtöki hölgyek)