tabló; élőkép

1. a színházi előadás kimerevített nagyjelenete, amely a látványt így véste a nézők emlékezetébe; 2. a 19. sz.-i vándorszínészet gyakorlatában olyan, egy v. több képből álló látványosság, amely a nagyjelenet v. a cselekmény összefoglalásával pótolni igyekezett azokat a színjátéktípusokat, amelyeknek színre vitelére a társ. nem vállalkozhatott, pl. ábrázolat, némaképlet, némázat. A díszletben, jelmezben előadott tablót ének v. prózai cselekmény-magyarázat kísérhette. (Balog I. színigazgató tablókönyvét az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet őrzi); 3. üresen teátrális, tartalmatlan színpadi jelenet v. jelenetsor pejoratív megjelölése.