Varga Mátyás
(Bp., 1910. dec. 1.– ): díszlettervező, festő- és iparművész, grafikus. Tanulmányait a bp.-i Iparművészeti Főiskolán és a Képzőművészeti Főiskolán végezte. 1929–31-ben a szegedi színházban díszletfestő és tervező. Ezt követően több vidéki és fővárosi magánszínháznál dolgozott. 1935–1941 között a Nemzeti Színház tervezője és szcenikai felügyelője volt, de 1939–1941 között a Hunnia Filmgyárban és a Magyar Filmirodánál is tevékenykedett. 1941-től 1944-ig a Kolozsvári Nemzeti Színházban működött. 1955–1980 között újból a Nemzeti Színházban dolgozott, egyik legjelentősebb tervezőművészként. 1936–1939 között, majd 1959-től ismét készített díszletet a Szegedi Szabadtéri Játékoknak, amelynek elejétől fogva legnagyobb szcenikai szakértője is volt. Mintegy félszáz magyar filmhez tervezett díszleteket, s húszon felül van a televíziós játékokhoz készített tervei száma. 1952–1956 között az Iparművészeti Főiskola díszlettervező tanszékének tanszékvezető tanára volt, tervezőgenerációkat nevelt a színpadépítkezés tudományára. Alkotótársként kapcsolódott öt évtized legnagyobb rendezőegyéniségeihez (Németh Antal, Major Tamás, Várkonyi Zoltán, Nádasdy Kálmán, Marton Frigyes stb.). A drámai tér alakításának elsődlegessége, a konstruktív színpadépítkezés, a drámai cselekmény és kora, környezete, a szituációk iránti érzékenység, mértéktartó stilizálás, fényeffektusok térképező alkalmazása jellemezte tervezőművészetét. Sok hazai és külföldi kiállításon vett részt. 1937-ben a párizsi világkiállításon aranyérmet kapott. 1970-ben a Nemzeti Galériában életműkiállítása volt, Szegeden 1987 óta állandó kiállítása van tervező-, festő- és iparművészeti alkotásaiból az általa létrehozott Színháztörténeti Kiállítóházban. 1956-ban Kossuth-díjjal, 1955-ben érdemes, 1982-ben kiváló művész kitüntetéssel ismerték el művészetét. F.T. Madách I.: Az ember tragédiája; O’Neill: Amerikai Elektra; Kós K.: Budai Nagy Antal; Gogol: A revizor; Gorkij: Jegor Bulicsov; Madách I.: Az ember tragédiája; Sh.: III. Richárd, Hamlet, Lear király, Othello; Vörösmarty M.: Csongor és Tünde; Sh.: Antonius és Cleopatra; Szophoklész: Oidipusz király; Katona J.: Bánk bán; Vörösmarty M.: Czillei és a Hunyadiak; Madách I.: Mózes; P. Weiss: Marat–Sade; Páskándi G.: A szélmalom lakói; Madách I.: Az ember tragédiája; Herczeg F.: Bizánc; Erkel F.: Hunyady László; Kodály Z.: Háry János; Puccini: Turandot. – Ir. Bőgel J.–Jánosa L.: Scenographia Hungarica (Mai magyar díszlet és jelmez, Bp., 1973; Díszlet- és jelmeztervezés 1970–1980, Bp., 1983); Angyal M.: V. M. díszlettervező (Szeged, 1989).