Veszter Sándor

(Késmárk, 1810. aug. 29.–Debrecen, 1864. jan. 22.): táncos, táncmester. 1826–27-ben Késmárkon és Sárospatakon természettudományi tanulmányokat folytatott, majd Kassán német színészként kezdte pályafutását. 1839-ben tánctársaságot szervezett, mellyel Bécsben is fellépett. 1840-ben mutatkozott be a Pesti Magyar Színház színpadán. Ezután 1843-ig tánctanítóként járta az országot. 1843-ban újabb, kibővített társasággal indult Bécsen keresztül Németországba, majd Londonba. Sikereiért nemzeti színházi tagsággal tüntették ki, de ő inkább a világ- és országjárást választotta. 1845-ben Társalgó c. társastáncot szerkesztett Rózsavölgyi Márk zenéjére. 1846-ban ismét külföldre utazott. Ekkor Franciaországba is eljutott. 1848-ban tért vissza, részt vett a szabadságharcban, amelynek végén fogságba esett. Kiszabadulása után, mivel Pestre nem jöhetett, 1850-ben Bécsben, majd 1855-ig vidéken, élete végén Debrecenben tanított. Nemcsak elegáns, stílushű m. táncával, de társulatszervező és a verbunkos táncot népszerűsítő munkájával is sokat tett a m. táncművészet érdekében. F.K. A csárda haramiái (1848); Sobri, vagy parasztlakodalom a Bakonyban (Kilányi L.-sal, 1848); Csata Fehértemplomnál (Kilányi L.-sal, 1848). – Ir. V. S. (nekrológ, Hortobágy, 1864. jan. 24.); A magyar balett történetéből (1956).