Vámos László

(Bp., 1928. jan. 30.– ): rendező. 1950-ben a SzAk rendezőszakának elvégzése után a Nemzeti Színházhoz szerződött. 1952-től a debreceni Csokonai Színház főrend.-je, 1955–1973 között a Madách Színház rend.-je. Közben 1967-től 1980-ig a Fővárosi Operettszínház főrend.-je. 1982–1990 között a Nemzeti Színház műv.-i vez.-je, főrend.-je. 1981-től 1990-ig a Magyar Színházművészeti Szövetség főtitkári tisztét töltötte be. 1960 óta a SzAk rendezőtanára. Rendez drámát, operát, operettet, musicalt. Felkészült művész, aki a színház legösszetettebb feladatait magasfokú szakmai tudással, muzikalitással, a látvány iránti érzékenységgel oldja meg. 1962-es Hamlet-rendezése nemzetközi visszhangot keltett. Vendégrend.-i meghívásai az USA-ba, Ausztriába, Németországba, Lengyelországba, Franciaországba szóltak. Kossuth-díjas (1970), Jászai Mari-díjas (1955, 1962), érdemes (1967) és kiváló művész (1980). F.R. Bornemisza P.: Magyar Elektra; Hugo: A királyasszony lovagja; Sh.: Ahogy tetszik, Téli rege, A vihar, III. Richárd, Hamlet; Williams: A vágy villamosa; García Lorca: Yerma; Shäffer: Black Comedy; Madách I.: Az ember tragédiája (operaváltozat is); Molière: Tudós nők; Katona J.: Bánk bán; Márai S.: Kaland; Verdi: A trubadúr; Britten: Szentivánéji álom; Bartók B.: A kékszakállú herceg vára; Kodály Z.: Háry János; Verdi: Falstaff; Bernstein: West Side Story; Bock: Hegedűs a háztetőn; Herman: Őrült nők ketrece.

VÁMOS LÁSZLÓ