Ybl Miklós

(Székesfehérvár, 1814. ápr. 6.–Bp., 1891. jan. 22.): építész. Bécsben végezte el a Polytechnikum két reáliskolai, majd négy felsőbb osztályát. Hazatérve 1831–32-ben Pollack Mihály mellett inaskodott, 1832-ben céhlegény lett és 1836-ig ugyanott működött rajzolóként. 1840-ben Polláck Mihály megbízásából a pesti Német Színház átalakításához készített terveket, ezután tanulmányokat folytatott a Müncheni Képzőművészeti Akadémián, majd olaszországi tanulmányúton járt. 1841-ben hazatérve Építészeti Intézetet hozott létre Pollack Ágostonnal. Első alkotásai a keleti elemekkel tűzdelt romantikus román stílus képviselői, pl. a debreceni színház terve 1857–60. Több itáliai és nyugat-európai tanulmányút után az 1860-as években az olasz reneszánsz stílus újjáteremtésének gondolata foglalkoztatta. Fő műve a bp.-i Operaház (1875–84), amelyet festői főhomlokzata, belső terei, s főként impozáns főlépcsőháza és páholysoros nézőtere révén a korabeli európai építészet kimagasló alkotásaként tarthatunk számon. A bp.-i Operaház volt az első Asphaleia színpaddal felszerelt állandó színház. Ybl Miklós tervezői kvalitását dicséri a színpadi kiszolgó terek kiváló szervezése és a műfaj látványossági igényeit kielégíteni képes, az akkori legkorszerűbb épületgépészeti rendszerek alkalmazása is. Hagyatéka az Országos Levéltár Tervtárában található. – Ir. Az épülő dalszínház alaprajzai Ybl Miklóstól (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1876); A Magyar Királyi Operaház pályaterve (1899); Ybl E.: Y. M. (1956); Ybl E.: Az Operaház (1962); A Magyar Állami Operaház (Műemléki Tudományos dokumentáció, I–III., 1979); Ybl Miklós építész 1814–1891 (kiállítási katalógus, 1991).