Zádor Zoltán; Balla

(Pest, 1835. máj. 3.–Nagyenyed, 1882. dec. 24.): színész, rendező, művezető, műfordító. Jómódú szülők gyermekeként iratkozott be a pesti egyetem orvosi karára. Tanulmányait félbehagyva 1858-ban Molnár György színtárs.-ába lépett. Ezután a vidéki színészet legismertebb ig.-inál, Latabár Endre, Szabó József, Philippovits István együtteseiben játszott. Tagja volt Molnár György budai Népszínházának, majd két éven át a pesti Népszínháznak is. 1877-től haláláig Sztupa Andor erdélyi állomáshelyein lépett fel. Bár elsősorban népszerű operett-buffó volt, sikerrel játszotta a tragédiák karakterszerepeit is. Mint rend., elsősorban vígjátékokat, operetteket, népszínműveket állított színpadra. F.Sz. Doge (Sh.: Othello); Polonius (Sh.: Hamlet); Cromwell (Jókai M.: Milton); Kancsukoff (Souppé: Fatinica); Frick és Prospe (Offenbach: Párizsi élet); Dáma Náci (Tóth E.: A kintornás család); Ludas Matyi (Balogh István). F.R. Csepreghy F.: A piros bugyelláris, Sárga csikó; Lecocq: Angot asszony leánya. Több színdarabot fordított német nyelvből, pl. Kotzebue: Fips, a híres nőszabó, Morländer: Színházi furcsaságok, Grange: A fecske c. darabjait.

M.A. 1858–60: Molnár György; 1860–61: Latabár Endre; 1861–62: Budai Népszínház; 1862–63: Szabó–Philippovits István, Molnár György; 1864–65: Latabár Endre; 1865–67: Szigeti Imre; 1867–68: Erdélyi–Szigeti Imre; 1868: Fehérváry Antal; 1868–69: Egressy Ákos; 1871: Váradi Antal; 1871–72: Takács Ádám; 1872–73: Bokody Antal; 1873–74: Lászy Vilmos; 1874–75: Follinus János; 1875–77: Pesti Népszínház; 1877-től haláláig Sztupa Andor.