A legutóbbi évtized

A rendszerváltozás nem maradt hatástalan a magyar erdészettudomány helyzetének alakulására sem. Egyaránt voltak pozitív és negatív vonásai. A centralizált gazdaság lebontása az államilag intézményesített kutatásra nézve azzal járt, hogy az állami támogatás mértéke beszűkült. Ez az Erdészeti Tudományos Intézet erőteljes leépülését vonta maga után. A személyi állományt mintegy egyharmadára (az 1989. évi 284 főről 102 főre, ezen belül {IV-614.} a minősített kutatók létszámát 68 főről 24 főre) kellett csökkenteni. A műszaki fejlesztési, gépesítési, munkatudományi, -szervezési kutatásokat le kellett zárni, a többi kutatási területeken is erőteljes témaszelekciót kellett végezni. A kecskeméti és a mátrafüredi kísérleti állomásokat a formális létezés jeleként kirendeltséggé minősítették.

A Faipari Kutatóintézet korlátolt felelősségű társasággá alakult át. Mivel azonban magának az iparágnak a prosperitása is visszaesett, a kft. az anyagi lehetőségek elégtelensége miatt az 1990-es évek végére beszüntette tevékenységét. Így csak a soproni egyetemen folytatott faipari kutatások maradtak fenn.

A pénzforrások beszűkülése következtében az erdészettudomány másik centruma, a soproni egyetemi oktatás is nehéz helyzetbe került. A degradáció veszélyét az egyetem szellemi és anyagi kapacitásainak jobb kihasználásával, új szakok beindításával, a posztgraduális képzés fokozásával igyekezett kivédeni. Ez a törekvés már az 1980-as évek második felétől, az 1990-es évek elejétől megnyilvánult: papíripari mérnök, környezetmérnök, vadgazda, mérnöktanár, közgazdász, belsőépítész és formatervező stb. képzés indult. Ezek közül a legnagyobb horderejű intézkedésnek valószínűleg az 1996-ban létrehozott kari jogállású gazdász szak bizonyul majd.

E mellett az egyetem vezetősége az 1990-es évek közepén öntevékenyen megkezdte az integrációs kapcsolatok kiépítését a térség egyes felsőfokú tanintézeteivel. Mindennek köszönhetően a soproni egyetem az évtized második felében felerősödött integrációs folyamatban elérte, hogy egy új multidiszciplináris universitas, egy regionális nyugat-magyarországi egyetem igazgatási központja Sopron maradjon euroregionális perspektívával és a kari önállóságát megőrző Erdőmérnöki és Faipari Mérnöki Karral. Sopron maradt az ágazati székhelye a tudományos minősítés új rendszerének is; itt van a PhD cím elnyerését lehetővé tevő doktori iskola.

(Mindazonáltal a szakmát érzelmileg érzékenyen érintette, hogy 1996 szeptemberével, az Erdészeti és Faipari Egyetem Soproni Egyetemmé változtatásával csaknem 190 éves létezés után az „erdészeti” jelző eltűnt a magyar felsőoktatás nómenklatúrájából.)

Az Erdészeti Tudományos Intézet a szervezet leépítésével párhuzamosan témaszelekciót végzett tevékenységi profilján belül. Központi osztályain és regionális bázisain az erdő életciklusához igazodó, a belső törvényszerűségeket elemző, hosszú megfigyelési idejű kísérleteket végeznek alapkutatásként. (Érdekes új színfoltját jelentik ennek a munkának az erdőrezervátum-kutatások.) Alkalmazott kutatásként pedig az erdészeti gazdálkodás és igazgatás, az ágazati szabályozás során felmerülő problémák tudományos igényű vizsgálatát végzik. Mindez az erdőművelés és erdővédelem, a fatermés- és állomány-szerkezettan, az erdészeti nemesítés, erdészeti ökológia és ökonómia hosszú távú művelését jelenti egy olyan szervezetben, amelyben a budapesti központ mellett csak egy dunántúli (sárvári) és egy alföldi (püspökladányi) állomása, valamint soproni, mátrafüredi és gödöllői kirendeltsége van.

Az ERTI tematikai és szervezeti változásaival párhuzamosan, immár az európai integráció jegyében súlyponteltolódás ment végbe külföldi tudományos kapcsolataiban is. Ezek közül kiemeljük az 1993-ban alapított, finnországi székhellyel működő Európai Erdészeti Intézetet (European Forest Institute, röviden EFI), amelynek 26 alapító intézménye között ott van az ERTI is. Az EFI tagintézményeinek száma ma már meghaladja a százat. A magyar erdészettudomány megbecsültségét jelzi, hogy az intézet 10 fős tudományos tanácsadó testületében magyar szakember is helyet foglal. Gyakorlati fontossága miatt kiemeljük még a {IV-615.} FAO Nemzetközi Nyárfabizottságával (IPC Forest) fennálló több évtizedes kapcsolatot és az IUFRO-val fennálló, csaknem évszázados tagsági viszonyt.

Az erdészettudomány legújabb kori intézményeinek áttekintése során nem hagyhatjuk említés nélkül az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézetet (OMMI), annak erdészeti osztályát, amely mind többet tesz az erdészeti tudományos eredmények, elsősorban az erdészeti genetika és növénynemesítés átültetéséért a gyakorlatba, a génmegőrzésért és ezen keresztül a magyar erdők biodiverzitásának fenntartásáért. Munkatársai kutatásokkal gazdagítják az erdészettudományt. Az intézet kisebb-nagyobb kiadványai az erdészeti tudományos szakirodalom értékes darabjai.