| Éghajlat | TARTALOM | Az ország területének földtani nagyszerkezeti felépítése |
FEJEZETEK
Magyarország földje az Alpok, Kárpátok és Dinaridák koszorújában terül el. Hegységei – a Mátra kivételével – nem emelkednek 1000 m fölé, a térszín uralkodóan síkvidék. A felszínt többnyire olyan fiatal üledékek borítják, amelyek az utóbbi néhány millió évben képződtek, elfedve a korábbi földtörténeti események dokumentumait. A több száz méteres kutatófúrások azonban lehetővé tették, hogy az időben legtávolabbi emlékeket is megismerhessük.
Hegységeink változatos típusú és korú kőzetekből épülnek fel: egy részük (Börzsöny, Mátra, Zempléni-hegység) vulkáni eredetű, a Dunántúli-középhegység és a Mecsek elsősorban egykor tengerben és szárazföldön képződött üledékek megszilárdult maradványait tartalmazzák, míg a nyugati országrészben található Soproni- és Kőszegi-hegység átalakult (metamorf) kőzetekből épül fel. E képződmények születése azonban egymástól sok száz km távolságban, eltérő időben történt. Fejlődésükre nem adható válasz kizárólag az országhatáron belüli ismeretanyag feldolgozásával, kialakulásuk elválaszthatatlan az Alp-Kárpát-Dinári térség fejlődéstörténetétől.
| Éghajlat | TARTALOM | Az ország területének földtani nagyszerkezeti felépítése |