A szőlészet és a borászat szakmai szervezetei, egyesületei

1883-ban alakult a Magyar Bortermelők Országos Szövetkezete, amely a Mintapincével {IV-690.} közösen munkálkodott a feladatok (a kapcsolat megteremtése termelő és kereskedő között, a begyűjtött borok mintaszerű kezelése és a pincemesterek oktatása) megoldásán.

A szőlőművelők és bortermelők országos érdekképviseleti szerve, a szőlészeti és borászati ügyek kezdeményezője és irányítója az 1902-ben megalakult Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete. Az egyesület a borértékesítés elősegítése érdekében borvásárokat rendezett, terjesztette az új ismereteket. Az 1924-ben hozott bortörvény hívta életre a termelők legfelsőbb szak- és érdekvédelmi szervét, az Országos Szőlészeti és Borászati Tanácsot, amelynek feladata volt a szőlészet és borászat szakmai és gazdaságpolitikai kérdéseinek megvitatása, szakvélemények felülvizsgálata, szakkérdések véleményezése és javaslattétel.

A szőlősgazdák és bortermelők érdekképviseletét látta el a Magyar Szőlősgazdák és Hegyközségek Országos Egyesülete is, amely egy 1938. évi törvény nyomán alakult. A szervezettebb termelést volt hivatott elősegíteni az 1943-ban megalakult Hegyközségek és Szőlősgazdák Országos Szövetkezete.

A szőlőtermelés együttes feldolgozására, kezelésére, értékesítésére, továbbá a csemegeszőlő értékesítésére az Országos Központi Hitelszövetkezet tagjaként pinceszövetkezetek alakultak. Pl. a Badacsonyvidéki Szőlőbirtokosok Borértékesítő Szövetsége, a Gyöngyösvisontai Bortermelők Szövetkezete és a Tokajhegyaljai Szőlősgazdák Pinceszövetkezete. Kereskedelmi szervezet volt a Gellérthegyi Pinceszövetség, az 1878-ban alakult Esztergomi Borászati Egylet, a Baranyamegyei Bortermelők Szövetsége és 1883-tól a Magyar Bortermelők Országos Szövetkezete. A szervezettebb értékesítés érdekében 1936-ban megalakult a Magyar Szőlősgazdák Országos Borértékesítő Szövetkezete (MASZOBSZ) és ennek keretében a Magyar Hegyvidéki Bortermelők Értékesítő Szövetkezete (MEGA). 1947-ben a borkereskedelem államosítása során a MASZOBSZ, a MEGA, a Magyar Nagyközségek és Szőlősgazdák Országos Szövetkezete és a HANGYA tagságával megalakult a Magyar Országos Szövetkezeti Központ. Az 1950-es évektől az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, a megyékben alakult gazdasági egyesületekkel, célul tűzte ki többek között a szőlőtermesztés, a bortermelés és a borkereskedelem fellendítését. Szőlészeti és borászati szakosztálya a borvidékeken létesített mintatelepeken keresztül ismeretterjesztő munkát végez. Az egyesület istvántelki birtokán Filoxéra Kísérleti Állomást hozott létre. Érdekképviseleti tevékenységet, terméktanácsi feladatkört lát el 1995 óta a Szőlő–Bor Szövetség és Terméktanács (1997-től Magyar Borgazdaság Szövetsége). Jelentős még a Magyar Szőlő- és Borkultúra Alapítvány.

A helyi egyesületek közül a jelentősebbek közé tartozott pl. a Soproni Bortermelők Egyesülete (1852), a Pozsonyi Szőlőmívesek Egyesülete, a Fehértemplomi Bortermelő Egyesület (1866), a Verseci Bortermelők Egyesülete (1875), az Aradhegyaljai Szőlősgazdák Egylete (1904) és a Homoki Szőlősgazdák Egyesülete, Szeged (1910).