Az ortodox egyházak

A rendszerváltozást négy magyarországi ortodox (görögkeleti) egyház üdvözölte: a Budai Szerb Ortodox Egyházmegye, a Magyar Ortodox Egyház, a Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház és a Magyarországi Román Ortodox Egyház. Közülük a Magyar Ortodox Egyházban és a Magyarországi Román Ortodox Egyházban történtek fontos események.

A lelkiismereti és vallásszabadságról szóló 1990. évi IV. tv. alapján a Fővárosi Bíróság 1990. július 3-án a Magyar Ortodox Egyházat – 1949. évi szervezeti szabályzatával – az egyházi szervezetek bírósági nyilvántartásába vette. A Konstantinápolyi Patriarchátushoz tartozó Chyszosztomosz ausztriai metropolita – mint „Magyarország exarchájának” megbízottja – 1991 januárjában a görög eredetű egyházközségek kánonjogi helyzetének megváltoztatását, pontosabban annak kezdeményezését kérte a Magyar Ortodox Egyháztól. Tehát a Moszkvai Patriarchátus 1949 óta érvényben lévő joghatóságát megszüntetni és a Konstantinápolyi Patriarchátusét kiterjeszteni.

A szándék mögött hosszú történet húzódik meg. Még 1922-t írunk, amikor IV. Meletiosz konstantinápolyi pátriárka „tomosz”-ban jelentette be igényét az egész ortodox világszórványra. Ugyanekkor létrehozta London székhellyel a Thyatirai exarchátust, ami 1954-ben érsekség rangjára emelkedett. 1963-ban a Konstantinápolyi Patriarchátus erről az érsekségről leválasztotta Nyugat-Európa jó részét, a leválasztott területeken olyan új eparchiák létesültek, mint Franciaország metropóliája, Németország metropóliája és harmadikként Ausztria metropóliája. Ez utóbbihoz tartozott Olaszország, Svájc és Magyarország exarchátusa. Ennek értelmében 1963-tól kettős kánoni hovatartozás jellemzi a magyar ortodox esperességet, mivel a bécsi metropolita megtartotta a magyarországi exarchai címet. E lépések annak jegyében születtek, hogy az 1949-es kánoni juriszdikció (a Moszkvai Patriarchátushoz) az akkori politikai helyzet {II-450.} függvénye volt, de ezt a Magyar Ortodox Egyház illetékesei számtalanszor cáfolták. A Konstantinápolyi Patriarchátus részéről 1969-ben, 1982-ben és 1991-ben további átszervezésekre került sor, de a lényeg maradt: Ausztria metropólia, Magyarország és Közép-Európa exarchátusa. Az Ausztriai Metropólia – s közvetve a Konstantinápolyi Patriarchátus – igényére a magyar ortodox papság válaszolt: részben kánoni fegyelmezettségből, részben erkölcsi megfontolásból egyhangúlag amellett foglalt állást, hogy a magyar ortodox esperesség továbbra is a Moszkvai Patriarchátus joghatósága alatt kíván maradni. Az 1996. március 21-i moszkvai Szent Szinódus határozata a magyar ortodox esperességet Feofán berlini és németországi érsek közvetlen főpásztori gondjaira bízta, jelenleg is ő a magyarországi esperesség kormányzó főpapja.

Nemcsak a magyar ortodoxia, hanem a magyar állam történetében is kiemelkedő jelentőségű esemény volt II. Alexij, Moszkva és Oroszország pátriárkájának és 26 tagú kíséretének 1994. március 3–6. közötti magyarországi látogatása. Ámbár a pátriárka nem először járt itt – pl. 1989-ben a teológia díszdoktorává is avatták a Debreceni Református Teológiai Akadémián –, de mint pátriárka először érkezett Magyarországra. Programját hangsúlyozottan az ökumenizmus jellemezte. Ennek szimbolikus csúcspontja a Pannonhalmi Bencés Főapátságban tartott közös bencés és ortodox istentisztelet volt, mert arra egy olyan monostor falai között került sor, amelyet Szent István király még a keresztény Kelet és Nyugat szétválása előtt alapított. Látogatásához sokáig vérmesebb reményeket is fűztek, hogy talán e „semleges” területen találkozna II. János Pál pápával, s ezzel a két egyházfő hatalmas lépést tenne a közel ezeréves egyházszakadás megszüntetéséhez. (Hagyományosan 1054. július 16-át tekintik az ortodox Kelet és a katolikus Nyugat közti nagy egyházszakadás időpontjának, amikor is Humbertus bíboros letette a konstantinápolyi Hagia Sophia pátriárkai székesegyház oltárasztalára a kiközösítésről szóló okmányt. Válaszként Kéruláriosz Mihály pátriárka nyolc nappal később összehívta a konstantinápolyi helyi zsinatot, amely egyházi átokkal sújtotta a kiközösítési okmányt, valamint annak megszerkesztőit és elfogadóit. Ezt a határozatot elfogadta az összes keleti pátriárka, s így következett be a keleti és nyugati kereszténység közötti egyházszakadás, Róma és Konstantinápoly kölcsönös egyházi átkával. Több mint 900 esztendő elteltével, a korunkban megindult ökumenikus párbeszédek eredményeként, 1965. december 7-én VI. Pál pápa és I. Athinagorasz konstantinápolyi pátriárka közös megállapodással feloldották az anathémát. De míg annak kimondása egyházszakadáshoz vezetett, föloldása nem szüntette meg a különbségeket, és nem hozta magával a kereszténység egységét.)

II. Alexij biztosította a Magyar Ortodox Egyházat, hogy a Moszkvai Patriarchátus továbbra is viseli a felelősséget a maroknyi magyar lelki nyájért. Ez az üzenet burkoltan az ismertetett kánonjogi vita érdekeltjeinek is szólt. Ennek ellenére a vita nem zárult le. Erre utal, hogy Beloiannisz, a görög menekültek számára 1949-ban létesült település ortodox közössége függetlenedett a Magyar Ortodox Egyháztól, s ezzel a Moszkvai Patriarchátustól. A Fővárosi Bíróság 1995. szeptember 19-én a Konstantinápolyi Egyetemes Pátriárkátus Magyarországi Ortodox Exarchátus néven jegyezte be. Élén Kalota József érseki vikárius áll, aki kinevezését Mihailtól, a Görög Ortodox Egyház ausztriai metropolitájától kapta.

A magyarországi szerbek bevándorlásának 300. évfordulójára 1990. október 12-én Göncz Árpád köztársasági elnök {II-451.} avatta fel a Szerb Ortodox Egyházművészeti és Tudományos Gyűjtemény Állandó Kiállítását. A budai szerb ortodox egyházmegye élén 1990 folyamán egyébként fontos változás történt: április 3-án elhunyt Vujicsics Dusán sztavrofor-protoierej, az egyházmegye vikáriusa. Az új püspök Danilo Krsztics lett, akit 1990. október 7-én iktattak be. Az ünnepségen jelen volt Simeon nyugat-európai bolgár metropolita, az Ökumenikus Tanács részéről pedig Paskai László bíboros, esztergomi érsek.

A Magyarországi Román Ortodox Vikáriátus is magas szintű látogatót fogadhatott az 1994-es évben: október közepén Theoktist román ortodox pátriárka érkezett Magyarországra. A román ortodox egyház életében 1997. április 27-e különleges jelentőséggel bíró nap: az ortodox húsvét ünnepén hirdették ki a bukaresti pátriárka, illetve a Szent Szinódus döntését, miszerint az eddigi gyulai helynökséget püspöki rangra emeli. Püspökévé Árdeleán Pált nevezték ki, aki 1984 óta a Magyarországi Román Ortodox Egyházmegyei Konzisztórium elnöke és püspöki vikáriusa volt.