A magyar csillagászattörténeti kutatás és a publikációs tevékenység

A magyar csillagászat eredményei az utóbbi évtizedekben nagyobbrészt idegen nyelveken, {IV-57.} főként külföldi szaklapokban jelentek meg. Magyar nyelvű ismeretterjesztő folyóiratok és periodikumok: Stella (1926–1931; utódlapja: Csillagok Világa), Stella Almanach (1924–1932), Csillagászati Lapok (1938–1944), Csillagok Világa (1944–1956), Csillagászati Értesítő (1950-től), Csillagos Ég (1959–1965), Csillagászati Évkönyv (1951-től; 1990-től Meteor Csillagászati Évkönyv címmel), Meteor (a Magyar Csillagászati Egyesület lapja), Föld és Ég (1966–1991; utódlapja: A Földgömb, 1991 és 1999-től).

A magyarországi csillagászat tudománytörténetét számos összefoglaló és részlettanulmány dolgozza fel. Ilyen témájú könyveket és cikkeket publikált többek között Tass Antal (A magyar csillagászat története [1928]); Kelényi B. Ottó (A Pázmány Péter Tudományegyetem csillagvizsgáló intézete [1929]; Az egri érseki Lyceum csillagvizsgálójának története [1930]; A magyar csillagászat története [1930]); Dezső Lóránt (A magyar csillagászat története [1944]); Bartha Lajos (A magyar csillagászat történetéből. 1–3. [Csillagászati Évkönyv, 1958, 1959, 1960]; A magyarországi csillagászok szerepe az asztrofizika megalapozásában [1871–1921]. Vázlat a magyarországi asztrofizika történetéhez [Technikatörténeti Szemle, 1982]; A kalocsai Haynald-Obszervatórium és csillagászainak jelentősége a tudománytörténetben. Haynald bíboros emlékezete halálának centenáriuma alkalmából. Kalocsán elhangzott előadások [1992]; Fényi Gyula emlékezete [1995]); Gazda István–Marik Miklós (Csillagászattörténeti ABC. [2. kiad., 1982]); Mojzes Imre (A kalocsai Haynald obszervatórium története [1986]); Horváth József–Vincze Ildikó (A Gothard Asztrofizikai Obszervatórium [1987]); Ponori Thewrewk Aurél (A csillagászat története [1988]); Varga-Domokos Györgyné (Csillagkoronák éjféli barátja. Fittel Pál élete és működése, Kanyó Sándorral, 1988; The Role of Miklós Konkoly Thege in the History of Astronomy of Hungary. Szerkesztette Magda Varga, 1992; The Konkoly Observatory Chronicle, 1999).

Magyar nyelven elsősorban színvonalas ismeretterjesztő munkák jelentek meg, közülük említhetők Kulin György és Róka Gedeon: A távcső világa 1941; átdolgozott kiadás Zerinváry Szilárddal. 1958; az átdolgozott kiadást szerkesztette Kulin György, Róka Gedeon, 1975); Csillagászati kisenciklopédia. Szerkesztette Róka Gedeon, Kulin György (1969); Both Előd: Csillagászati megfigyelési módszerek (1983); A szférikus csillagászat alapjai (1988); Balázs Béla–Bartha Lajos–Marik Miklós: Csillagászattörténet A–Z (1982); Marik Miklós: Helyünk a világmindenségben. A csillagászat alapjai (1989); Marik Miklós: Bevezetés a csillagászatba (15. kiad. 1996). Egyetemi tankönyvként is használatos Marik Miklós szerkesztésében az Akadémiai Kiadónál megjelent Csillagászat (1989) című szakkönyv. A csillagászat témakörének legutóbbi összefoglalása az SH Atlasz sorozatban jelent meg: Herrmann, Joachim: SH Atlasz. Csillagászat (1992). A magyar csillagászattörténet speciális területe Szabó Árpád nevéhez fűződik (Antik csillagászati világkép [1998]).