Űrfizika

A kozmikus sugárzás, amely a világűrből érkezik a Földre változatos energia- és tömegskálán, a nagy részecskegyorsítók megépítése előtt az elemi részek megismerésének fő forrása volt. 1945 előtt Forró Magdolna és férje, Barnóthy Jenő végzett ilyen irányú méréseket. Tanítványaik, Fenyves Ervin és Haiman Ottó Jánossy Lajos munkatársai lettek.

1952-ben a KFKI területén, a sziklában, 18 m mély aknában laboratóriumi méréseket végeztek. Az 1960-as évek elején az űrszondák megjelenése új kísérleti lehetőséget nyújtott. Felfedezték, hogy a Nap koronája nem statikus, hanem állandóan tágul, így a Napból egy folyamatos szuperszonikus plazmaáram érkezik a bolygók felé, amely a földi mágneses viharoknak, ionoszféra-jelenségeknek is okozója lehet. Az ezzel kapcsolatos mérések tervezésére ill. az elméleti modellezésekbe a KFKI kozmikus sugárzási osztálya is bekapcsolódott. Az ionoszféra-modellezés hazai szakértője Gombosi Tamás volt, aki kezdeményezte, hogy nemzetközi együttműködés keretében küldjenek űrszondát a Halley-üstököshöz. 1986-ban a VEGA űrszonda sikeresen vizsgálta az üstököst. Magyarországon jött létre az a megállapodás {IV-99.} is, amely szerint a VEGA mérési eredményeit a NASA űrszonda-hálózatán át továbbítva az ESA (European Space Agency) által tervezett űrszonda pályaadatait meg tudták határozni, és így az üstököst egészen közelről sikerült tanulmányozni. A VEGA elektronikájának egyharmada magyar termék volt, ez akkoriban a világ csúcstechnológiáját jelentette. A televíziós rendszer magyar vezetés alatt készült, és jelentős volt a magyar részvétel a kis- és nagyenergiás részecskedetektorok méréseiben is. Gombosi Tamás utódaként a program magyar szervezője Szegő Károly lett, akinek a képfeldolgozásban is jelentős szerepe volt. A világ az üstökösről készült első képeket a magyar mérnökök és tudósok által tervezett automatikus kamerarendszeren keresztül kapta.

Az űrfizika az 1980-as években publikációk és hivatkozások számát tekintve a magyar fizika legerősebb ága volt.

1989-ben a Mars plazmakörnyezetét tanulmányozó Phobos űrszonda méréseiben, illetve a Nap síkját alulról és felülről is elhagyó ESA gyártmányú ULYSSES űrszonda méréseiben is részt vettek a magyarok.