| A magyarországi harcok vége | TARTALOM | A honvédségtől a néphadseregig (1944–1956) |
A nemzeti vagyont ért károk összességében 1944–1945-ben mintegy 22 milliárd (1938-as vásárlóerejű) pengő tettek ki, ez az 1938. évi nemzeti jövedelem több mint ötszöröse, a nemzeti vagyon kb. 40%-a. A német és nyilas kiszállítások, valamint a szovjet és román csapatok rekvirálásai és pusztításai következtében a harcok során keletkezett károkkal csaknem azonos értékű vagyon ment veszendőbe. A közlekedés szenvedte a legsúlyosabb veszteségeket. A sínhálózat 40%-a elpusztult, a vasúti járművek nagy részét elszállították. A gyáripar 54%-a, a mezőgazdasági vagyon 20%-a veszett el. A lakóházakban esett kár a háborús anyagi pusztulás 18%-át tette ki.
| Ország | Lélekszám (1838. XII. 3-án, Mo. és Ro. 1941. XII. 31.) |
Összveszteség (fő) | Katonaveszteség (fő) | Veszteség az összes lélekszámhoz képest (%) |
|---|---|---|---|---|
| Európa (a Szu. és No. nélkül) | 313.900.000 | 11.000.000 | 2.200.000 | 3,51 |
| Lengyelország | 35.100.000 | 5–5.000.000 | 300.00 | 14,96 |
| Szovjetunió | 190.000.000 | 12-20.000.000 | 7,5–8.000.000 | 8,42 |
| Magyarország | 13.702.855 | 830–950.000 | 340–360.000 | 6,49 |
| Németország | 80.000.000 | 5–5.300.000 | 3.500.000 | 6,44 |
| Románia | 19.850.000 | 550–600.000 | 300.000 | 2,90 |
| Finnország | 3.697.000 | 100.000 | 90.000 | 2,70 |
| Bulgária | 6.270.000 | 110.000 | 100.000 | 1,75 |
| Franciaország | 41.680.000 | 600.000 | 250.000 | 1,44 |
| Nagy-Britannia | 47.814.000 | 460.000 | 400.000 | 0,96 |
| Olaszország | 43.780.000 | 400.000 | 330.000 | 0,91 |
Magyarország embervesztesége a harmadik-negyedik a világ országainak sorában, ha az akkor adott államterületen élt lakosság számához viszonyítottan százalékosan adjuk meg. Eszerint a legnagyobb veszteséget Lengyelország szenvedte el, azt követte a Szovjetunió, majd (az egyes kutatóknál váltakozó sorrendben) Magyarország és a Német Birodalom. Magyarország embervesztesége a statisztikai adatszolgáltatás 1944 őszétől 1945 tavaszáig tartó szünetelése miatt pontosan nem állapítható meg. A katonaveszteség 340–360 ezres. Az ország jelenlegi területén a légitámadások és a földi harcok következtében a Központi Statisztikai Hivatal 1945. júniusi felmérése szerint 45 ezer polgári személy vesztette életét. A háborús többletveszteség figyelembevételével a polgári áldozatok száma (a zsidóság nélkül) 80–100 ezer. A visszacsatolt területek polgári veszteségeiről, a jugoszláv partizánok és a román Maniu-gárdisták által meggyilkoltak számáról nincsenek hiteles adatok. Szovjet fogságba 600 ezer magyar állampolgár került, legalább 20%-ban polgári személy. Az elhurcoltak és a hadifoglyok közül 200 ezren haltak meg a szovjet táborvilágban. {I-398.} 1944-ben összesen hozzávetőleg 500 ezer magyar illetőségű zsidót deportáltak, közülük 360 ezer a gázkamrák és a kényszermunka áldozata lett. Az 1941. évi első galíciai deportálás, az újvidéki razzia, a munkaszolgálat és a nyilas vérengzés következtében további 50–100 ezer fő vesztette életét. A magyar zsidó áldozatok száma 410–460 ezer fő. A cigányüldözés áldozatainak száma is több ezerre tehető. Magyarország összvesztesége az 1941–1944. közötti államterületen hozzávetőleg 830–950 ezer fő. A háború áldozatai közé tartoznak a hontalanná vált menekültek tömegei is. Csehszlovákiából 120 ezer, Romániából 100 ezer, Kárpátaljáról 20 ezer, Jugoszláviából 65 ezer magyar érkezett a jelenlegi területre. Az 1946. évi csehszlovák–magyar lakosságcsere-egyezmény következtében 60 ezer szlovák költözött Csehszlovákiába. A Magyarországról kitelepített németek száma 190 ezer. Nyugaton 1944–47. között kb. 200 ezer magyar telepedett le véglegesen.
| A magyarországi harcok vége | TARTALOM | A honvédségtől a néphadseregig (1944–1956) |