Műszergyárak

A Metripond Mérleggyár története a vidéki ipartelepítésre irányuló koncepcióhoz kapcsolódik. Ennek szellemében 1949-ben született az a kormányhatározat, amely a volt Schember Mérleggyár Budapestről Hódmezővásárhelyre történő telepítéséről döntött. Az áttelepítés 1951-ben kezdődött, amit először 130 munkás és 25 műszaki-adminisztratív dolgozónak a fővárosból Hódmezővásárhelyre költözése kísért. Néhány év múlva jelentkezett a megfelelő szakmai utánpótlás igénye. A termelés felfutása a dolgozói létszám bővítését igényelte volna, azonban szakmailag képzett munkavállalók felvétele a korábbi, alapvetően mezőgazdasági jellegű városban nehézségekbe ütközött. Ezért a Szegedi Gépipari Technikum hódmezővásárhelyi kihelyezett tagozatán kétéves szaktechnikusképző tanfolyam indult. Az akkori mérlegek alapvetően mechanikusak voltak, így a képzés is a mechanikai szakmákra irányult. 1958-ban megkezdődött az optikai és elektronikus mérlegek fejlesztése is, melyhez a budapesti Méréstechnikai Központi Kutató Laboratórium nyújtott segítséget. A későbbiekben az MKKL és a MIKI voltak a gyár fejlesztő bázisai, de a gyárban is folyt termékfejlesztés.

Elektronikus Mérőkészülékek Gyára (EMG). A magyar elektronikus műszergyártás az ORION Rádiógyárban indult el. Az ORION-ból vált ki az EMG, amelyet 1950-ben alapítottak. Az első években híradástechnikai műszereket, szignálgenerátorokat, csővoltmérőket, egyszerű oszcilloszkópokat gyártottak. A vállalat termékeinek száma gyorsan nőtt és új területekre is kiterjedt működésük, az 1960-as évektől {IV-293.} elektronikus orvosi műszerek és nukleáris műszerek tervezésével és gyártásával is foglalkoztak. A tranzisztorok széles körű elterjedése után tranzisztoros logikai kártyasorozatok, számológépek (EMG-810 és 830), asztali számítógépek (HUNOR), ezekre alapozott szerszámgépvezérlés egészítette ki a vállalat tevékenységét. Az EMG fő szakmai területét mindvégig az elektronikus műszerek gyártása jelentette, az 1970-es években több mint 150 féle műszert gyártottak. A gyártmánycsaládjaik közül ki kell emelni az oszcilloszkópokat, amelyek világszínvonalúak voltak. Néhány név a fejlesztők közül: Hampel Antal, Klatsmányi Árpád, Puskás Andor, Ribényi András, Sárossy József és Szathmáry Csaba.

Egy korszerű EMG gyártmányú oszcilloszkóp az 1980-as évekből (TR-4663 típus)

Labor Műszeripari Művek (Labor MIM). A központ és két gyáregység Esztergomban, egy gyáregység Budapesten volt. 1979-ben 3633 főt foglalkoztatott, ebből 2527 fizikai dolgozót. Elődje Wolmuth Gyula és Schwartz Nándor által, 1899-ben alapított cég kezdetben importált, majd saját gyártmányú műszereket, pl. a Lange–Roth-féle két fényelemes fotométert forgalmazott. Névmagyarosítás után Erdély és Szabó néven váltak közismertté. Sikeres termékeik voltak: a mérlegcsalád (Fraknóy József), a Valorigráf, a lisztből kivont sikér nyújthatóságának vizsgálatára (Hankóczy Jenő), a komplett víruslaboratórium (Hajas József), a gyümölcsök tulajdonságait vizsgáló műszercsalád (Hegedüs József), a horizontális gélelektroforézis berendezés, a CONTIFLO automatikus elemző egy- és többcsatornás változatai. A Labor MIM 1991-ben megszűnt, egyes egységei kft.-ként működtek tovább.

A MEDICOR Műveket 1963-ban alapították orvosi műszerek, készülékek, fejlesztésére, gyártására és exportálására, komplett kórházak és kórházi egységek létesítésére, felszerelésére. Az orvosi műszereket és kórházi berendezéseket gyártó budapesti, debreceni, makói és esztergomi gyárak és a már több telephellyel rendelkező Medicor Röntgen Művek összevonásával, saját kutató-fejlesztő részleggel rendelkezett.

Magyar Optikai Művek (MOM) jogelődje Süss Nándor (1848–1921) 1876-ban kolozsvári egyetemen alapított műhelye, majd a Süss Precíziós Mechanikai Rt. Budapesten 1918. Süss geodéziai, erdészeti, bányászati és tudományos műszereket készített, amelyekért 1897-ben a brüsszeli nemzeti kiállításon Grand Prix-t és az 1900-as világkiállításon Párizsban aranyérmet nyert. A gyár a Magyar Optikai Művek nevet 1938-ban vette fel. Budapesten volt a MOM központi gyára (vízórák, finomoptikai elemek, geodéziai, laboratóriumi, számítástechnikai és ügyvitel-technikai műszerek, illetve berendezések) és a MOM Kalibergyár (légfékszelepek, elektronikus erőmérőcellák, digitális kijelzők). Vidéki részlegei: MOM Óragyár Dunaújváros, MOM zalaegerszegi gyára (Brinell-mikroszkóp, pantográf, libellák), MOM mátészalkai gyáregysége (üveg- és műanyag szemüveglencsék, MOM komlói gyáregysége (olajfékek). A MOM 1979-ben 8000 főt foglalkoztatott, közülük mintegy 2300 főt vidéken. Kiemelkedő termékei: kisfilmes fényképezőgép, Te-823 másodperc-teodolit (Bors Károly), Ni-A31 automatikus szintező (Tóth Pál), Gi-B2 giroteodolit, 1958-ban a brüsszeli világkiállításon Grand Prix-t nyert (Pusztai Ferenc, kördiagramos tahiméter (Bezzegh László), mikrohullámú távmérő, SPEKTROMOM laboratóriumi spektrofotométer-család az ultraibolya látható infravörös hullámhossztartományban (Balog András), Derivatograph termogravimetriás anyagvizsgáló berendezés (Paulik Ferenc–Paulik Jenő), 60 000 fordulat/min-es laboratóriumi ultracentrifuga (Rohonci Ferenc), MOMCOLOR színmérőcsalád (Lukács Gyula), száloptika gyártása és száloptikai rendszerek (Lisziewicz Antal, Hegyessy Géza, Besskó Dezső, Állami Díjban részesültek), He-Ne iránykitűző lézer, szalag- és szélperforált kártyalyukasztó, {IV-294.} kártyaolvasó, mágnestárcsás tároló stb. A MOM 1995-ben megszűnt. Megalakult a MOM Szervíz Kft. és néhány kisebb részlegből Kft.-k alakultak.