Irodalom
Szentimrei Jenő: Bartalis János: Válogatott versek. IgSzó 1956. I. 280–282. – Méliusz József: Kitépett naplólapok. Újra virágzó rózsafa. IgSzó 1957. I. 605–610. – Szalay Károly: Bartalis János: Pedig tavasz jő. ÉI 1959. 9. sz. – Becsky Andor: Bartalis János: Új mezők és új dalok felé. ÉI 1960. 15. sz. – Láng Gusztáv: Bartalis János új verseiről. Utunk 1960. 8. sz. – Szabó Zoltán: Bartalis János költői stílusáról. MNyr 1960. 165–169. – Kántor Lajos: Az egyszerűség vonzása. IgSzó 1963. II. 883–888. – Szőcs István: "Fehér rózsatő virága ..." Utunk 1963. 42. sz. – K. Jakab Antal: A valóság vazallusa. Kor 1964. 406–410. – Balogh László: Romániai magyar költők új kötetei. Bartalis János: Versek; Idő, ne fuss. Kr 1966. 7. sz. 31–32. – Balogh László: A teljesedő látomás. A 75 éves Bartalis János köszöntése. Kor 1968. 1660–1662. – Rácz Győző: Anakronizmus vagy korszerű költői világkép? Utunk 1968. 30. sz. – Hajdu Ráfis: "Egyszerű szavakkal mondom ..." Bartalis János: Nyugtalanságok. ÉI 1969. 44. sz. – Banner Zoltán: Bartalis János: De különben csend van. Utunk 1972. 19. sz. 8. – Balogh Edgár: Bartalis János: Az, aki én voltam. IgSzó 1973. I. 430–433. – Bartalis János: Emlékezések. Fo 1973. 4–5. sz. 39–43. – Gagyi László: Bartalis János köszöntése. IgSzó 1973. II. 334. – Láng Gusztáv: Kozmosz és bensőség. Egy Bartalis-vers szerkezete. Utunk 1973. 30. sz. 1–2. – Rácz Győző: Bartalis János köszöntése. Kor 1973. 1087–1088. – Tóth István: A föld eljegyzett magának. IgSzó 1974. I. 419–422.