Irodalom
Horváth Cyrill: Középkori László-legendáink eredetéről. ItK 1928. 22–56, 161–181. – Horváth János: A magyar irodalmi műveltség kezdetei. 1931. és 1944. – Madzsar Imre: Szent Imre herceg legendája. Száz 1931. 35–61. – Szent Mór-emlk. Szerk. Vargha Damján. Pécs 1936. – Kniewald Károly: Hartwick győri püspök "Agenda Pontificalis"-a. MKsz 1941. 1–21. – Pais Dezső: A Halotti Beszéd olvasása és értelmezése. MNy 1942. 159–162. – I. Tóth Zoltán: A Hartvik-legenda kritikájához. 1942. – Karsai Géza: Középkori vízkereszti játékok. PannonhFőiskÉvk 1942–43. 7–312. – Guoth Kálmán: Eszmény és valóság Árpádkori királylegendáinkban. ErdMúz 1944. 304–347. – Radó Polikárp: A Pray-kódexről. It 1944. 49–55. – Horváth János: Árpád-kori latinnyelvű irodalmunk stílusproblémái. 1954. – Mezey László: Egy ismeretlen drámai emlékünk és európai rokonai. FK 1955. 59–63. – Szabolcsi Bence: A Halotti Beszéd ritmusa. ItK 1956. és Vers és dallam. 1959. 13–32. – Horváth János: A Gellért-legendák forrásértéke. MTA I. OK XIII. 1958. 21–82. – Mezey László: Adalékok a középkori dráma történetéhez. – Két liturgikus ludus. FK 1958. 103– 106. – Falvy Zoltán: Latin nyelvű költészetünk korai emlékei a Gráci Antifonáriumban. FK 1959. 399–409. – Tóth Sarolta: Magyar és lengyel Imre-legendák. AUnivSzeg AHist XI. Szeged 1962. – Cs. Tompos Erzsébet: A pécsi székesegyház kőtárának kentauros oszlopfejezete és szirénes gyámköve. Adalék a XI. századi magyar épületplasztika ikonográfiájához. MűvtÉrt 1963. 113–120. – Lásd még a kiadások bevezető tanulmányait és jegyzeteit.