Irodalom
Horváth Cyrill: Michael de Ungaria XIII beszéde. ItK 1895. 129–152. – Gálos Rezső: Michael de Ungaria. SpFüz 1905. 203–214. – Hegedüs István: A magyarországi latin "coelestis lyra." AkÉrt 1914. 18–41. – Thienemann Tivadar: A szabadgondolkodás első nyomai a magyar középkorban. Min 1922. 223–240. – Karácsonyi János: Szent Ferenc rendjének története Magyarországon 1711-ig. II. 1924. 559–624. (Írók, tudósok.) – Horváth János: A magyar irodalmi műveltség kezdetei. 1931. és 1944. – Kardos Tibor: A magyar humanizmus kezdetei. Pannonia 1935. 340–359; 1936. 29–78. (A pécsi beszédekről és a Translatióról.) – Bőle Kornél: Árpádházi Boldog Margit szenttéavatási ügye és a legősibb latin Margit-legenda. 1937. – Gábriel Asztrik: Magyarországi Sándor mester, a középkori Sorbonne tanára. EPhK 1941. 22–40. – Lovas Elemér: Árpádházi B. Margit első életrajzának írója – Marcellus. PannonhFőiskÉvk 1941. 21–71. – Horváth János: Andreas Pannonius Cantica Canticorum kommentárjának forrásai. EPhK 1942. 257–287. – Fehér Mátyás: Magyarországi Pál O. P. "Summa de penitentia"-ja. 1220–1221. Regnum 1942/3. 274–293. – Gábriel Asztrik: Egy XIII. századi magyar klerikus párizsi egyetemi szentbeszéd-gyűjteménye. EPhK 1943. 164–195. – Radó, Polycarpe: Répertoire hymnologique des manuscrits liturgiques dans les bibliothèques publiques de Hongrie. 1945. – Radó, Polycarpus: Libri liturgici manu scripti bibliothecarum Hungariae. I. 1947. – Mezey László: Szent István XIII. századi verses históriája. A "Magyar Századok" c. kötetben. 1948. 41–51. – Mezey László: Irodalmi anyanyelvűségünk kezdetei az Árpád-kor végén. 1955. (A latin Margit-legendákról.)