Irodalom
Riedl Frigyes: A kuruc balladák. It 1913. 417–452. – Tolnai Vilmos: Kuruckori irodalmunk szövegeiről. EPhK 1913. 408–412. – Harsányi István–Gulyás József–Simonfi János: A kuruc balladák hitelessége. Sárospatak 1914. – Varga Imre: A kuruc költészet hitelessége. ItK 1936. 29–45, 171–187, 276–292. – Jánossy Gyula: Barokk búcsújáróhelyeink táji vonásai. PannonhSz 1939. 350–356. – Pásztor Lajos: A máriavölgyi kegyhely a XVII– {479.} XVIII. században. Regnum 1943. 563–600. – Eckhardt Sándor: Parasztsors a régi magyar költészetben. It 1951. 144–174. – Esze Tamás: A kuruc költészet problémái. It 1951. 31–47. – Esze Tamás: II. Rákóczi Ferenc tiszántúli hadjárata. Száz 1951. 30–119. – Kuruc költészet. Kiad. és bev. Esze Tamás. 1951. – Esze Tamás: A tiszaháti felkelés. 1952. – Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon 1711–1790. Szerk. Spira György. 1952. – Benczédi László: A hegyaljai kuruc felkelés 1697-ben. 1953. – Esze Tamás: A Szegénylegények Éneke. ItK 1953. 5–28. – Kuruc vitézek folyamodványai. 1703–1710. Kiad. és bev. Esze Tamás. 1955. – A magyarországi művészet története a honfoglalástól a XIX. századig. Szerk. Dercsényi Dezső. 1956. és 1961. (A magyarországi művészet története. I.) – Perjés Géza: Új adatok és szempontok az álkuruc balladák vitájához. ItK 1957. 313–324. – Aggházy Mária: A barokk szobrászat Magyarországon. I–III. 1959. – Klaniczay Tibor: A nacionalizmus előzményei a magyar irodalomban. MTA I.OK XVI. 1960. és Marxizmus és irodalomtudomány. 1964. 110– 130. – Varga Imre: A kuruc költészet kérdésének története. ItK 1961. 19–31. – Stoll Béla: A magyar kéziratos énekeskönyvek és versgyűjtemények bibliográfiája (1565–1840). 1963. – R. Várkonyi Ágnes: A "népi kurucság" ideológiája. TörtSz 1963. 44–55.