A históriás ének átalakulása | TARTALOM | A politikai propaganda verstípusai |
A születőben levő népszerű politikai költészetnek Debreceni Szappanos János († 1614 k.) személyében egy félig-meddig hivatásos művelőjét is ismerjük, rajta keresztül a szerzők legfontosabb típusát is meghatározhatjuk. Feltehetőleg alacsonyabb sorból származott és műveltségét hazai iskolákban szerezte. Talán már a 16. század végén a váradi káptalan levéltárosa lett, s az is maradt haláláig. Írt egy elveszett magyar históriát, melynek kiadására Bocskay 200 forintot hagyott végrendeletében, s írói talentumáról tanúskodik a Christianus suspirans című kegyességi munka már említett szép fordítása. Hogy a politikai költészet művelője lett, azt a jelek szerint a hajdúkkal való szoros kapcsolatának köszönhette. Munkásságának középpontjában éppen a hajdúkat befolyásoló, egyúttal érdekeiket is kifejező versek állnak. Fennmaradt öt éneke feltehetőleg csak kisebb része életművének. Verseiben öntudatosan poétának, versszerzőnek nevezi magát; egy elveszett versének is fennmaradt a híre. Első énekében, egy Várad 1598. évi pusztulásáról szóló szép jeremiádban (Jaj szép hazámnak ékes palotája ..., Lipcsei-k.) még nincsen politikai vonatkozás, a továbbiakban azonban már feltűnően gyorsan reagál a politikai eseményekre. Politikai költészetének nyitánya és kiemelkedő emléke egy 1604 decemberében szerzett, Bocskayt üdvözlő ének (Militaris congratulatio comitatus Bihariensis (Bihar megye katonai szerencsekívánata), Debrecen 1605)). A Balassi-strófákban írt vers Bocskay érdemeit méltatja, erősen Habsburg- és katolikus-ellenes hangot ütve meg. Néhány versszakában a korábbi katonaénekek stílusában lendületesen buzdít az ellenséggel való harcra:
Újdonsága, hogy nem általában a vitézekhez, hanem azok egy meghatározott csoportjához, a Bihar megyei hajdúkhoz szól és Bocskayt is ezek nevében, "szolgai ruhában, katona formában" köszönti. Egy másik versében (Az idvezült fölséges Bocskai Istvánnak ... haláláról, Szepsi Laczkó-kr.) Bocskay váratlan halálát is a "megvénhült katonák, fizetetlen szolgák" nevében siratja és csendes gúnnyal írja le a koporsó körüli "udvari nép" pompáját. Ez utóbbinak a verselése kissé erőltetett; az irodalmunkban először itt jelentkező, ritka versforma: a metszetnél is rímelő négysoros tizenkettes, kissé daráló jelleget ad az éneknek. Úgy látszik, hogy a halotti búcsúztató műfajában Debreceni S. János különösen ki akart tenni magáért és versszerző leleményét itt akarta leginkább fitogtatni; 1613-ban szerzett, Hodászi Lukács püspököt búcsúztató verse (Így sír a fejér hattyú Neander vize partján ...) különösen nyakatekert és suta, a komplikált versforma erőltetett képekkel és hasonlatokkal jár együtt.
Legterjedelmesebb énekében ő is a históriás ének műfaját alakította át a politikai mondanivaló céljaira. Az ének tárgya az a sikertelen összeesküvés és merénylet, melyet a katolikus erdélyi főurak 1610-ben Báthori Gábor ellen szerveztek Kendi István vezetésével. (Innen latin címe: Conspiratio Kendiana (A Kendi-féle összeesküvés)). Az összeesküvés történetét Debreceni S. János ugyanoiyan tendenciózusan mondja el, mint Szerdahelyi Mihály az 1595. évi összeesküvést: a főurakat igyekszik minél gyűlöletesebbé tenni, és az eseményeket néhol nem a valósághoz híven írja le. Az éneket valószínűleg Imrefi János kancellár megbízásából írta, propagandacélból,
Hogy ez világon szélljel elhírhedjék, |
Ártatlansága urunknak kitessék, |
Álnokságokat pártosoknak értsék, |
Magok mentését sohul be ne vegyék. |
Debreceni S. János ebben az énekben kerüli a cifra, cikornyás stílust és a históriás énekek száraz elbeszélő modorában ír, csak némely részlet tűnik ki naiv, közvetlen szemléleten alapuló frisseségével. Ilyen például a szebeni szászok rideg, ellenséges magatartásának leírása, ezt a részletet Móricz Zsigmond is felhasználta Erdélyében. Ez a fontos propagandavers, mely még a megírás évében nyomtatásban is megjelent, a nemzetközi nyilvánosság elé is eljutott: Szenci Molnár latinra fordította és németországi ismerősei között terjesztette.
A históriás ének átalakulása | TARTALOM | A politikai propaganda verstípusai |