Irodalom

Társadalmi és politikai viszonyok:

Engels, Friedrich: A szocializmus fejlődése az utópiától a tudományig. MarxEngels: Vál. művek. 1963. II. 80–138. – Touchard, Jean: Histoire des idées politiques. I–II. Paris 1959. – Gyeborin, A[bram] M[ojszeevics]: Az újkor társadalmi és politikai tanai. Ford. Józsa Péter. 1962. – Eckhardt Sándor: A francia forradalom eszméi Magyarországon. (1924.) – Jancsó Elemér: A magyar szabadkőművesség irodalmi és művelődéstörténeti szerepe a XVIII-ik században. Cluj 1936. – Magyarország története 1790–1849, a feudalizmusról a kapitalizmusra való átmenet korszakában. Szerk. Mérei GyulaSpira György 1961.

Magyar irodalom, világirodalom:

Korff, Hermann August: Geist der Goethezeit. I–IV. Leipzig 1923–1953. – Iratok a magyar államnyelv kérdésének történetéhez, 1790–1848. Kiad. és bev. Szekfű Gyula. 1926. – Horváth {21.} János: A magyar irodalmi népiesség Faluditól Petőfiig. 1927. – Mornet, Daniel: La pensée française au XVIIIe siècle. Paris 1929. – Szerb Antal: Magyar preromantika. Min 1929. 3–68.; Sz. A.: Gondolatok a könyvtárban. (1946.) 373–454. – Müller Gyula: A bécsi francia irodalmi kultúra a XVIII. században. [1930.] (A bécsi Coll. Hung. füzetei 7.) – Waldapfel József: Ötven év Buda és Pest irodalmi életéből. 1780–1830. 1935. – Hazard, Paul: La pensée européenne au XVIIIe siècle, de Montesquieu à Lessing. I–III. Paris 1946. – Lukács György: Goethe és kora. (Tanulmánykötet.) [1946.] – Révai József: Kölcsey Ferenc. (1938.) K. F. válogatott művei. 1949. 3–42.; R. J.: Irodalmi tanulmányok. 1950. 5–57.; R. J.: Vál. irodalmi tanulmányok. 1960. 5–52. – Szöveggyűjtemény a felvilágosodás és a reformkorszak irodalmából. I. r. Felvilágosodás és nemzeti irodalom. 1772–1819. Szerk. Waldapfel József. 1952. – Benz, Richard: Die Zeit der deutschen Klassik. Kultur des Jahrhunderts. 1750–1800. Stuttgart 1953. – Pais Dezső: A magyar irodalmi nyelv. MTA I. OK IV. (1953.) 425–486. (Hozzászólásokkal.) – Waldapfel József: A magyar irodalom a felvilágosodás korában. 1954.; 1963. (jav., bőv.) – Horváth János: A XIX. század fejlődéstörténeti előzményei. H. J.: Tanulmányok. 1956. 94–142. (Egyet. előadás 1933–1934.) – Mezei Márta: Történetszemlélet a magyar felvilágosodás irodalmában. 1958. (ItFüz. 19.) – Benkő Loránd: A magyar irodalmi írásbeliség a felvilágosodás korának első szakaszában. 1960. – Baróti Dezső: A XVIII. század ízléséről. Petőfi Irod. Múz. Évk. 1960–1961. 25–39. – Hettner, Hermann: Geschichte der deutschen Literatur im achtzehnten Jahrhundert. I–II. Berlin 1961. (Aufbau) – Wellek, René: A history of modern criticism. I–II. 1750–1950. London 1961. 4 – Bárczi Géza: A magyar nyelv életrajza. 1963. – Krauss, Werner: Studien zur deutschen und französischen Aufklärung. Berlin (1963.) (Neue Beitrage zur Literaturwissenschaft 16.) – Szauder József: A magyar szentimentalizmus problémái. ItK 1963. 405–421.

Hatások, irodalmi-szellemi kapcsolatok:

Radó Antal: A magyar műfordítás története. (1772–1831.) 1883. – Demek Győző: Matthisson hatása irodalmunkra. EPhK 1891. 225–270. – Riedl Frigyes: Shakespeare és a magyar irodalom. [1911–1920. között.] (MKt 824.) – Csipak Lajos: Horatius hatása az ó- és újklasszikus iskola költőire. Kolozsvár 1912. – Császár Elemér: A német költészet hatása a magyarra a XVIII. században. 1913. (ÉrtNySzéptud 22, 7.) – Fest Sándor: Pope és a magyar költők. EPhK 1916. 535–546, 623–630. – Fest Sándor: Angol irodalmi hatások hazánkban Széchenyi István fellépéséig. 1917. (ÉrtNySzéptud 23, 7.) – Pukánszky Béla: Herder hazánkban. I. Herder és a népies irány. 1918. (NémPhilDolg 23.) – Baranyai Zoltán: A francia nyelv és műveltség Magyarországon. XVIII. század. 1920. – Rácz Lajos: Rousseau és Magyarország. DebrSz 1927. 400–409. – Csengery János: Vergilius a magyar költészetben. ItK 1931. 24–37, 145–165.