3. ÚJÍTÓ TÖREKVÉSEK

A felvilágosodás eszméit és a nemzeti törekvéseket tükröző irodalom s mindennek a reakciója és belső ellentmondásai egy olyan korszakot ölelnek fel, melynek kezdetén alig észrevehetőek az irodalmi élet létezésének jelei, s a korszak zárultával sem tárul még elénk egy minden irányban fejlett szellemi organizmus. Természetes tehát, hogy a kulturális megújhodás úgyszólván a keretek, az első – mégoly primitív – lehetőségek kimunkálásával kezdődik. De maga a keretalkotás is szervesen összefügg a felvilágosult és a nemzeti törekvésekkel: a polgárosulás teremti meg a sajtó iránti igényt, s a magyar nyelvű sajtó nemcsak a magyarnyelvűség erődje, hanem a szélesebb tájékozódásnak, a korszerűbb ismereteknek a forrása is. A kezdetleges szépprózai törekvések Mészáros Ignác és Kónyi János gyakorlatában még alig-alig válnak el a hagyományos ponyvai olvasmányosságtól, de már az ő könyveikben is felfedezhető a korabeli európai regény hatása, ha nem is az élvonalbeli irodalomé. S Báróczi nyelvművészi igénye már a nyelv és az ízlés újítását, finomítását célozza, összhangban a nyelvújítási törekvések kezdeteivel. A nyelvújítás pedig a "nyelv" és az "újítás" révén összefoglalja a magyarnyelvűségért vívott harc korszerű érdekeit s az újuló világ nyelvi kifejezésének igényét. Ebbe az irányba mutatnak a kor tudományos kezdeményei is, egyszerre tükrözve elméleti felkészültségünk elmaradottságát s a tudományt sürgető társadalmi-szellemi frissülést. A színjátszás heroikus küzdelmét is a nemzeti törekvés hevíti eszmével, amely ez esetben összefonódik az egyházi-iskolai keretek közül való szabadulás igényeivel. Egy jelentőssé növekvő kulturális ág nemzetivé és világivá alakulásáról van itt szó. Fontos kezdemény a költészet korszerűsítése érdekében a rímes-időmértékes verselés meghonosítása Ráday Gedeon által. De a formai újítás mellett megjelennek már költészetünkben a felvilágosodás eszméi és sugallatai is. E jelentkezés kezdeteinél különös, a fejlődés bonyolultságát tükröző jelenségekre figyelhetünk fel. A felvilágosult eszmék ekkor még gyakran a hagyományos versformákban öltenek költői alakot, s a formaújítás – például a klasszikus triász körében – megfér a világosodás ellen támadó indulatokkal.

Mivel a polgárosodásnak nálunk nem volt klasszikus társadalmi bázisa, a keretalkotás s a műfaji kezdemények is magukon viselik a félmegoldások, belső ellentmondások, félszegségek jegyeit. De mindezzel együtt is: az irodalom, a kultúra megújulásának korszakába lépünk.