Regények a jelenkorról

A harmincas, negyvenes évek prózairodalmában a történelmi és a társadalmi témájú művek eltérő arculatot mutatnak. A hazai történeti múlt feldolgozása jobban biztosította a regények nemzeti színezetét; a társadalmi regény (kivéve Eötvös műveit) védtelenebb volt az idegen hatásokkal, különösen a francia romantika szertélenségeivel szemben.

Jósika első társadalmi regényének (A könnyelműek, 1837) Amerikában, Angliában játszódó cselekménye egy romantikus bosszú története. Erdeme, hogy a francia romantika egyes fogásait, az egzotikus tájakat, különös jellemeket magyar vonatkozású cselekmény keretében kedveltette meg az olvasókkal. 1845-ben jelent meg az Akarat és hajlam, folytatásokban, a Budapesti Híradóban.

A fő probléma ebben a műben is, mint A könnyelműekben, pszichológiai. Az anya hideg, céltudatos akarata, hogy leányának pénzt szerezzen, szembekerül a lány szelíd, természetes lelkivilágával. A hosszas és költőietlen magyarázatokat szövevényes, kalandos cselekmény kíséri, zsarolással, bűntettekkel, leleplezett, titkolt múlttal tarkítva. A pénz utáni hajsza a fővárosba vezeti a regény cselekményét. Az írónak itt alkalma nyílik a felsőbb társasági élet ábrázolására. E rajzok még emlékeztetnek Petrichevich Horváth Lázár hasonló leírásaira, de már érzik rajtuk a mindinkább fellendülő életkép-irodalom színessége, eleven felfedező kedve, vonzódása az aktuálishoz, a riportszerűhöz. Az egyik fényes estély leírásában például az író azzal jellemzi a mulatság költséges és pompás voltát, hogy ott Schodelné énekelt. Jellemző Jósika termékenységére, hogy ugyanekkor látott napvilágot Ifjabb Békesi {508.} Ferenc kalandjai című regénye is, melyben a magyar városi élet humoros bemutatására tett kísérletet. Lazán összefűzött, életképszerű jelenetekből áll ez a műve, és főként egy korteshadjárat leírásában csillogtat jó írói képességeket. A városi élet sötétebb színeit mutatja az Egy kétemeletes ház Pesten (1847). Bűnügyi történet, Sue iskolájának szellemében, Nagy Ignác és Kuthy Lajos műveinek rokona.