Irodalom
Greguss Ágost: E. J. emlékezete. MTA Évk. XIII, 2. (1869.) 15–21.; G. Á. tanulmányai. 1872. I. 119–133. – Gálos Rezső: E. J. lírája. ItK 1914. 141–156. – Jánosi Béla: Henszlmann Imre és E. J. aesthetikai elmélete. BpSz 1914. 159. k. 26–65. – Minay Lajos: E. J. (1814–1868). 1914. – Versényi György: E. J. emlékezete. Ethn 1914. 264–280. – Husztiné Révhegyi Rózsa: E. és Hegel. BpSz 1917. 170. k. 97–117. – K. Pozsonyi Erzsébet: E. J. és a népköltészet. Ethn 1927. 81–118, 165–192. – Schöner Magda: E. J. élete és művei. 1931. – Haraszthy Gyula: E. J. irodalomszemlélete. ItK 1939. 235–261, 338–356. – Szigeti József: E. J. Mságtud 1942. 420–435. – Ortutay Gyula: E. J. Ezüstkor 1943. márc, 61–67. – Banó István: Jegyzetek E. J. 100 éves népköltési gyűjteményéhez. Válasz 1947. II. 344–348. – Turóczi-Trostler József: Goethe, a világirodalom és Magyarország. MTA I. OK I. (1951.) 174– 204.; T.-T. J.: Magyar irodalom – világirodalom. 1961. II. 257–298. (E. J. világirodalom-történetéről.) – Heller Ágnes: E. J. Filozófiai Évk. 1952. [1953.] 403–476. (Klny.-ban is.) – Lukácsy Sándor: E. J. és a népzene. Muzsika 1961. 8. sz. 28–31. – Sőtér István: Nemzet és haladás. 1963.