| A kommunista forradalmár | TARTALOM | Kiadások |
Nehéz, áldozatos életsors volt a Komját Aladáré. Elűzve a hazai földről, ám mindig a magyar nép sorsán keseregve-lázadva dolgozott az emigráció nehéz körülményei között. Verseiben újra meg újra, sokféle alakban szólaltatta meg a magyar proletariátus végső győzelmébe vetett hitét. Sok-sok versében (Proletár-Magyarország marsol, Falusi szegények szava, Magyar dolgozók biztatása, Magyar falu stb.) izzik fel hazaszeretete. De a hazai olvasóközönségtől elzárva, s ezáltal művészi magányba kényszerítve alkotott, költői tehetsége így nem bontakozhatott ki a maga teljességében.
Egy ideig a rappista elmélet szűkössége is fékezte: emigrációs éveinek első felében a közvetlen művészi agitációt igyekezett megvalósítani költészetében. Verseiből ekkor csaknem teljesen hiányzik a modern ember bonyolult életérzése. Szép az, ahogyan sztrájkoló vagy fölkelt munkások küzdőterének festi a tájat, mintha az anyaföld is az elnyomottak igazát szolgálná, s az is, ahogyan a szerelmes asszonyt a küzdelemben segítő társként emeli maga mellé. De bizonyos fokú érzelmi elszegényedésre vall, hogy – ebben az időszakban – alig ízleli a természet külön szépségét, alig énekli a szerelem örömeinek gazdag hangskáláját. A kitárulkozás felszakadó vágyát – mely fiatalkori költészetének jellemzője volt – mintha lefojtaná a céltudatos akarat: a napi feladatok versbeöntése. A harmincas években írt versei már érzelemvilága újbóli kiszélesedéséről tanúskodnak. A teljes valóság átélésének és művészi tükrözésének igénye szól A lélek mérnökeihez című ars poeticájában:
Korai halála megakadályozta, hogy új ars poeticája valósággá váljon: A lélek mérnökeihez így költészete záróakkordja maradt, amely csak sejteti művészete új szakaszának nagy lehetőségeit.
De ha a körülmények következtében költői tehetsége nem teljesedhetett is ki, úttörő jelentőségű s széleshorizontú politikai költészetet teremtett, melynek sokoldalúsága éppen politikai lírájának érzelmi gazdagságában van. Elsődleges költői feladatát a kommunista világmozgalom, szocializmus igazságainak szertesugárzásában látta. De mint igazi költő, a napi harcok jelszavas világát az érzelem nyelvére lefordítva, a szeretet és gyűlölet viharaként zúgatta át lelkén. Gyűlölte az embertelenséget, a nyomor és éhség okozóját és vámszedőjét, és szerette "nagy, holtig hű szerelemmel a magafajta népet". A politikai gondolat nagyfokú érzelemmé-hevítésében rejlik tulajdonképpen költészetének "kulcsa". Szuggesztív erejükkel megragadó, lázadásra bujtó java versei (Hitvalló dac, Proletár-Magyarország marsol, Magyar falu stb.) s a proletariátus hősi küzdelmeit megjelenítő nagyhatású költeményei (Hamburg októbere, Az elsők stb.) magas hőfokú érzelmi-indulati telítettségük révén nőttek maradandóvá. Ez a szuggesztív erő fogja egységbe szabadversét, emeli az igazi líra magasába.
Költészetének másik alapvonása a racionalizmus. Céltudatos gondolatok szigorú logika szerint felépített sorrendje adja legtöbb verse belső szerkezetét. Nemcsak az olyan költeményekben szembetűnő ez, mint az Orosz testvérek elé vagy mint "A forradalom meghalt! Éljen a forradalom!", amelyek egy-egy fontos politikai gondolatsort közvetlenül öltöztetnek versformába, de az Öregek örömtelen életét felidéző sorai vagy a világot a maga ellentmondásaiban befogadó A lélek mérnökeihez egymásra következő szakaszai is ezt a logikai megkomponáltságot mutatják. S ezt az erős gondolati koncentrációt szolgálja expresszionizmuson nevelkedett, a kifejezés hallatlan tömörségére törekvő formanyelve is. Gondolati tartalom és külső megjelenítés így alkotnak sajátos, zárt egységet verseiben.
Költészete harmadik sajátossága a szimultanizmus eredményeit – a proletár internacionalizmus kifejezése érdekében – hasznosító versépítés. Harcos humanizmusával elsők között emelte fel hangját a világszerte előretörő fasizmus ellen, s a munkásosztály nemzetközi összefogásában látta e romboló erő megfékezésének lehetőségét. Költészetével – mint ekkori publicisztikájával is – a dolgozó tömegek internacionalista összefogását akarta elősegíteni. Verseiben ismételten visszatér a szovjet példa biztató erőforrásához (Fiatalok, Pihenőn) s "a föld új sarka" köré felzárkóztatja az egész világ harcos proletariátusát. Mélyen átélt internacionalizmusa, mely említett magyarság-{289.}verseiben is érvényre jutott, s olyan nagyhatású költeményeket hozott létre, mint a Hamburg októbere, A "sárga csőcselék" fölállt! Utolsó birokra fordul a pör stb. hiánytalanabbul érvényesül és plasztikusabb megjelenítést biztosít az ifjúkorában elsajátított szimultanista technika elemeinek beépítésével.
Komját Aladár költészetét nemcsak emigrációja éveiben, de a felszabadulás után sem ismerhette meg egészen a magyar olvasó. A Keszi Imre szerkesztésében közreadott Válogatott versek (1949) után – mely elhagyta utolsó korszakának néhány nagy alkotását – csak 1957 végén jelent meg verseinek gyűjteményes kötete. Költői örökségének felmérése is inkább évfordulók alkalmából írt méltatásokban indult meg, s csak a legutóbbi időkben nyert alapos marxista elemzést, elsősorban Waldapfel József és Király István tanulmányában. Helyét ma már forradalmi szocialista költészetünk nagy úttörői között jelöli ki az irodalomtudomány.
A verseiben feszülő indulati erő, magas hőfokú érzelmi-eszmei telítettség az akkori harcok, világot rengető viharok forró hangulatát varázsolja vissza.
| A kommunista forradalmár | TARTALOM | Kiadások |