A mozgalom előzményei

A népi írók mozgalmának szellemi előzményei között egyrészt Ady Endre és Móricz Zsigmond, másrészt Szabó Dezső műveinek hatását tarthatjuk számon. A húszas-harmincas évek társadalmi és ideológiai célú egyesületei, intézményei, pártjai is mutatnak a népiekével hasonló vagy némelykor megegyező törekvéseket. Egy részük a mozgalom kialakulását meg is előzte, s némelyik "népi" író innen érkezett a mozgalomba.

A Bartha Miklós Társaság (1925-ben alakult) kezdetben nacionalista egyetemi hallgatók faj-mítoszos egyesülete, a konszolidáció "turánista" ellenzéke. A ködös reformterveket az évtized végén váltotta fel józanabb és radikálisabb szemlélet: a Társaság balszárnya földbirtokreformot követelt, küzdött a munkássághoz való közeledésért, a marxizmus megismerését hirdette, radikális politikai és irodalmi tömörüléssé vált, melyben kommunisták is szerepet játszottak. Folyóiratában, az Új Magyar Földben József Attila és Illyés Gyula is megjelent, a Társaságnak egy időben Bajcsy-Zsilinszky Endre Előörse volt a szócsöve. A harmincas évek elején jobboldali vezetés kezébe került s {294.} egyre jelentéktelenebbé süllyedt, s az évtized végén beolvadt a hivatalos egyesületek sorába.

A felvidéki Sarlós mozgalom első gárdáját falujáró regős-cserkészek alkották, de az 1928-as sajóvölgyi Gombaszögmajor melletti főiskolás tábor már a kisebbségi magyarság gazdasági, szociális és kulturális problémáinak, vizsgálatára vállalkozott. A mozgalom gyors ütemben radikalizálódott, a csehszlovákiai magyar kommunisták, írók hatására is; az 1931-es pozsonyi kongresszus a kelet-európai agrárnépek helyzetét a "proletariátus történelmi célkitűzése" szemszögéből vizsgálta (A Sarló jegyében, Pozsony, 1932). A szegedi agrársettlement mozgalom – Buday György vezetésével – 1928-ban kezdte el munkáját. Előbb nem volt semmilyen határozott irányban állásfoglalása, céljának a tárgyilagos helyzet megismerését tudta. Ebből a falumunkából nőtt ki a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma; tagjainak egy része a forradalmi munkásmozgalommal talált kapcsolatot. A Szegedi Fiatalok köréből indult Baróti Dezső, Erdei Ferenc, Ortutay Gyula, Tolnai Gábor, Tomori Viola. Nacionalista radikalizmust képviselt Bajcsy-Zsilinszky Endre agrárpártja (Magyar radikalizmus 1930) – a húszas években Féja Géza és Szabó Pál tartozott hívei közé. A húszas évek forrongó, irányt kereső évtizedét különféle egyesületek reformkonzervativizmusa is színezte (Wesselényi Reform Klub, Fiatal Magyarság Köre). Új igény jelentkezett a vallásos célú egyesületekben, a katolikus cserkésztisztek Fiatal Magyarország-a 1930-ban "Zöld füzetet" adott ki, mely szociális valóságszemléletet követelt. Innen indult Boldizsár Iván, Kovács Imre, Szabó Zoltán. 1930-ban szerveződött főiskolásokból a romániai magyar ifjúság első átfogó politikai mozgalma, Erdélyi Fiatalok néven. Előbb az irodalmi transzilvánizmus társadalmi folytatásának tekintették magukat. A gusti iskola szellemében falukutató munkát is végeztek, 1931-ben tartották kolozsvári konferenciájukat, 1932-ben adták ki a mozgalom nevét viselő folyóiratuk Falu-számát.