Kiadások TARTALOM A MAGYAR IRODALOM 1945-TŐL NAPJAINKIG

Irodalom

Borbély István: Erdélyi magyar novellaírók és novellák. ErdISz 1924. 176–187. – Kristóf György: Az erdélyi magyar irodalom múltja és jövője. Kolozsvár 1924. – Hartmann János: Erdélyi irodalmunk. Napk 1924. 104–109., 185–189., 369–370., 481–488. 1925. 283–286., 391–396. – Bodor Aladár: Mai erdélyi nőírók. ProtSz 1925. 291–299. – Hartmann János: Az újabb erdélyi líra. ProtSz 1925. 214–222. – György Lajos: Az erdélyi magyar irodalom bibliográfiája 1919–1924. Kolozsvár 1925. – György Lajos: Az erdélyi magyarság szellemi élete. 1926. – Osvát Kálmán: Erdélyi elbeszélők. Nyug 1926. I. 263–273. – Szentimrei Jenő: Magyar irodalom Erdélyben. Kor 1927. 2. sz. 87–91. – Gaál Gábor: Az EH Antológiája. Kor 1927. I. 312–314. – György Lajos: Az erdélyi magyar irodalom bibliográfiája, 1925. év. Kolozsvár 1927. – Szentimrei Jenő: Erdély írói. Híd 1927. 96–100., 158–161. Ferenczi Miklós: Az erdélyi irodalom bibliográfiája, 1926–1932. Kolozsvár 1928–1933. – Kelet, észak, dél. Arcképek és vázlatok a kisebbségi magyar irodalomról. Kiad. Szondy György.1928. – Kuncz Aladár: Az erdélyi gondolat Erdély magyar irodalmában. Nyug 1928. II. 501–508. – Komlós Aladár: Az utódállami irodalom pesti konjunktúrája. Toll 1929. 9. sz. 44–45. – Olay Ferenc: A magyar színjátszás története az utódállamok területén 1918–1928. BpSz 1928. 1929. 215–240. – Walter Gyula: Erdélyi irodalmi társaságaink. 1929. Pásztortűz 454. – Kristóf György: Tíz év az erdélyi magyarság irodalmi életéből. It 1930. 78–90., 145–158., 235–247. – Szentimrei Jenő: Erdély tízéves magyar irodalma. Nyug 1930. I. 537–544. – Gaál Gábor: A mai erdélyi irodalom. Kor 1930. 828–833., 879–884. – Reményik Sándor: Fiatal magyarok. ErdHel 1930. 21–25. – Reményik Sándor: Magyar szivárvány. ErdHel 1930. 97–99. – Babits Mihály: Transsylvanizmus. Nyug 1931. II. 480–482. és Írók két háború közt. – Schöpflin Aladár: Az erdélyi regény és az erdélyi regé-{995.}nyek. Nyug 1931. II. 194–197. – Kristóf György: Kritikai szempontok az erdélyi irodalmi életben. Kolozsvár 1931. – Jancsó Elemér: Az erdélyi irodalom útjai 1918–1931. Kolozsvár 1931. – Dsida Jenő: Új arcvonal. Erdélyi Figyelő 1932. 95–97. – Makkai Sándor: Erdélyi szemmel. Kolozsvár 1932. – Dávid István: A mi várunk a könyv. Kor 1933. II. 611–613. – Tolnai Gábor: Erdély magyar irodalmi élete. Szeged 1933. –Ferenczi Miklós: Az erdélyi magyar irodalom bibliográfiája 1932. év. Kolozsvár 1934. – Schöpflin Aladár: Erdélyi irodalom. Nyug 1934. I. 109–111., 1935. II. 1–4. – Varjas R. Béla: Erdély és irodalmunk nemzeti egysége. 1934. – I. Szemlér Ferenc: A forradalom küszöbén. ErdHel 1934. 635–636. – Jancsó Elemér: Az erdélyi magyar líra tizenöt éve. Kolozsvár 1934. – Szilágyi András: Népi irodalom Erdélyben. Kor 1935. I. 56–57. – Gaál Gábor: Az Erdélyi Szépmíves Céh tíz éve. Kor 1935. I. 216–218. – Jancsó Béla: Vádak az erdélyi magyar irodalom ellen. Erdélyi Figyelő 1935. 43–52. – Nagy Dániel: Az erdélyi magyar irodalom tizenöt éve. Napk 1935. 43–46. – Jékely Zoltán: Az erdélyi magyar irodalom kezdetei a háború után és Kuncz Aladár. 1935. – Babits Mihály: Erdélyi csillagok Nyug 1935. II. 74–75. és Írók két háború közt. – Jancsó Elemér: Erdély irodalmi élete 1918-tól napjainkig. Nyug 1935. I. 283–298. – Rass Károly: A mi regényirodalmunk. ErdMúz 1936. 245–273. – Kozocsa Sándor: Erdély irodalomtörténete. 1936. – Pusztai-Popovits József: Erdély második magyar írónemzedéke. Napk 1938. I. 27–31. – Jancsó Elemér: Az erdélyi magyarság irodalmi élete. MSz 1938. 95–104. – I. Szemlér Ferenc: Táj és sors. Kor 1938. I. 322– 330. – Szemlér Ferenc: Az erdélyi irodalom. Ország Útja 1938. 11. sz. 299–307. – Holló Ernő: Új erdélyi írók. Magyar Út 1938. 5. sz. 6. Nagy István: Író és nép. Kor 1938. II. 804–809. – Vita Zsigmond: Az erdélyi irodalom útkeresései. KelN 1938. 89–93., 169–173., 219–223., 298–303. – Kőszegi Frigyes: Az új erdélyi regényirodalom. Hajdúböszörmény 1938. – Gyalui Farkas: Az Erdélyi Magyar Irodalmi Társaság ötven éve 1888–1938. Kolozsvár 1939. – Makay Gusztáv: Erdély költői. MSz 1940. 150–159. – Ligeti Ernő: Súly alatt a pálma. Kolozsvár 1941. – György Lajos: Az "Erdélyi Múzeum" története 1874–1937. Kolozsvár 1940. – Marék Antal: A Felvidék, Erdély és a Délvidék irodalma. 1942. – Kristóf György: Királyhágón inneni írók Erdélyben. Kolozsvár 1942. – Molter Károly: Munkáspróza Erdélyben. Vság 1947. 899–901. – Kovács György: Erdélyi irodalmi műhely. Tovább 1947. jún. 6. 9. – Bárdos B. Arthur: Az új erdélyi magyar irodalom. Új Idők 1947. II. 52–53. – Gaál Gábor: Valóság és irodalom. Bukarest 1950. – Hajdú Győző: Új irodalom a szabad hazában. Igaz Szó 1954. 8. sz. 24–27. – Robotos Imre: Irodalmunk sajátos vonásai. Igaz Szó 1954. 8. sz. 117–127. – Hajdú Győző: A pártos költői hitvallás és magatartás kérdéséhez. Igaz Szó 1955. 11. sz. 96–105. – Vitányi János: Romániai magyar írók. IU 1955. 9. sz. – Robotos Imre: Alkotás és bírálat. Bukarest 1955. – Szemlér Ferenc: Lépésről lépésre. Marosvásárhely 1956. – Hajdú Győző: Újévi számvetés. Igaz Szó 1956. 311. – Marosi Péter: Hét év. Igaz Szó 1956. I. 881–905. – Izsák József: Tíz év fiatal költői. Igaz Szó 1957. II. 1050–1056. – Jancsó Elemér: Irodalmunk időszerű kérdései. Igaz Szó 1957. II. 273–276. – Jánosházy György: Irodalmunk időszerű kérdései. Igaz Szó 1957. II. 103–107. – Nagy István: A harc hevében. Marosvásárhely 1957. – Robotos Imre: Irodalmi örökségünk birtokbavétele. Kor 1957. I. 798–803. Varró János: A megalkuvás és jobbratolódás gyökere. Útunk 1957. 34., 35., 36. sz. – Ficzay Dénes: Irodalomtörténet és bibliográfia. Kor 1958. I. 717. – Járai Dezső: Gaál Gábor és a két világháború közötti erdélyi irodalom. Kor 1958. I. 592–595. – Csehi Gyula: Irodalmunk baloldali forrásvidékén. Útunk 1958. 3., 4., 5. sz. – Kahána Mózes: Mégegyszer a "forrásvidéken". Útunk 1958. 24. sz. – Gálfalvi Zsolt: Írók, könyvek, viták. Marosvásárhely 1958. – Gálfalvi Zsolt: Irodalmunk vezérlő csillaga. Igaz Szó 1959. II. 277–280. – Hajdú Győző: Fiatalok seregszemléje. Igaz Szó 1960. II. 315–318. – Balogh Edgár: A hazai magyar dráma kérdéséhez. Kor 1960. II. 1475–1478. – Tóth Sándor: Adalékok a Korunk történetéhez. Kor 1960. II. 1082–1090. és Tanulmányok a magyar szocialista irodalom történetéből. 1962. – Izsák József: Költészet és korszerűség. Igaz Szó 1961. II. 593–599. – Kántor Lajos: Régi és új a lírában. Kor 1962. I. 300–311., I. 427–434. – Csehi Gyula: A munkásirodalomtól– a szocialista irodalomig. Igaz Szó 1962. I. 818–824., II. 86–92. – Jancsó Elemér: A hazai kritika és irodalomtörténetírás a felszabadulás után. Igaz Szó 1963. II. 858–863. – Nagy Pál: A próza fejlődése. Igaz Szó 1963. I. 589–597. – Kacsó Sándor – Sőni Pál – Abafáy Gusztáv: Három portré. 1963. – Lászlóffy Aladár: Legfiatalabb költők. Igaz Szó 1963. I. 470–471. – Pomogáts Béla: A mai romániai magyar irodalom. Könyvtáros 1963. 102–103. – Sőni Pál: Irodalmi bírálatok. Bukarest 1955. – Gaál Gábor: Válogatott írások I. Bukarest 1964.– Benedek Marcell: Naplómat olvasom. 1965.

Osvát Kálmán: Székely Jenő: O. K.: Levelek a fiamhoz. Nyug 1923. I. 354–355.

{996.} Benedek Elek: Tábori Róbert: B. E.: Huszár Anna. PH 1894. nov. 4.– Lévai Mihály B. E.: Katalin. MSz 1896. febr. 23. – Császár Elemér: Magyar mese-és mondavilág. PolHSz 1897. 5. sz. 10–11. – Kőrösy György: B. E.: Csendes órák. Magyar Kritika 1899. dec. 15. 77–78. –Márki Sándor: B. E.: A magyar nép múltja és jelene. Magyar Kritika 1899. ápr. 1. 194–195. – [Kosztolányi Dezső] K. D.: B. E.: Falusi bohémek. A Hét 1912. 805. – Balassa József: B. E.: Édes anyaföldem. Nyr 1921. 16–17. – Walter Gyula: B. E.: Petőfi. Pásztortűz 1922. II. 697. – Szentimrei Jenő: B. E. Híd 1927. 198–203. – Szondy György: B. E. DebrSz 1928. 21–27. – Benedek Marcell: Magyar író tragédiája 1929-ben. 1930. – Babits Mihály: Megemlékezés B. E.-ről. KisfTÉ 1929–1932. 203–206. Vezér Erzsébet: B. E. 1937. – Benedek Marcell: B. E. ItK 1955. 1–23. és Könyv és színház. 1963. – Szentimrei Jenő: Az ismeretlen B. E. Kor 1957. 615–617. – Izsák József: B. E. emlékezete. Igaz Szó 1959. 497–499. – Rejtő István: B. E.: Halljátok, emberek? ItK 1959. 355–357.

Reményik Sándor: Molter Károly: R. S.: Vadvizek zúgása. Pásztortűz 1922. 44–46. – Rass Károly: R. S. ErdISz 1925. 411–424. – Rédey Tivadar: R. S. lírája. Napk 1925. 8. sz. 286–290. – Németh László: R. S. ProtSz 1927. 442–446. és Készülődés – Juhász Géza: R. vallásos lírája. DebrSz 1934. 38–40. – Csuka Zoltán: Romon virág. Láthatár 1936. 53–56. –Vita Zsigmond: R. S. ErdHel 1937. 248–260. – Babits Mihály: Az erdélyi költő. Nyug 1940. 388–392. – Molter Károly: A jelen költője. ErdHel 1941. 790–794. – Vajda Endre: A spirituális költő. ProtSz 1941. II. 263–270. – Jancsó Elemér: R. S. élete és költészete. Kolozsvár 1942.

Kós Károly: Szentimrei Jenő: K. K. DebrSz 1928. 387–391. – Szekfű Gyula: K. K. Erdélye. ErdHel 1930. 75–80. – Kárpáti Aurél: Az új építőmester. ErdHel 1933. 685–688. –Kovács László: Jegyzetek K. K.-ról. ErdHel 1933. 743–747. és Az irodalom útján. Kolozsvár 1941. – Gaál Gábor: K. K. új történeti regénye. Kor 1934. I. 485–487. – Schöpflin Aladár: Az országépítő. Nyug 1934. I. 583–585. – Féja Géza: Budai Nagy Antal. Válasz 1936. 11. sz. 654–656. – Schöpflin Aladár: Bemutatók. Nyug 1937. I. 150–154. – Szenczei László: K. K. ErdHel 1939. 106–113. – Schöpflin Aladár: Színház. MCsill 1942. II. 245–248. – Varró János: K. K. két regénye. Igaz Szó 1956. I. 558–564. – Illés Jenő: K. K.: Budai Nagy Antal. Kort 1959. I. 150–151. – Izsák József: K. K. 80 éves. Igaz Szó 1963. II. 924–926.

Tabéry Géza: Ady Endre: A clematisos udvar. Nyug 1914. I. 864. és Vallomások és tanulmányok. 1944. – Borbély István: T. G. legújabb regénye. ErdISz 1925. 311–318. – Osvát Kálmán: Erdélyi elbeszélők. Nyug 1926. I. 263–273. – Salamon László: Tűzmadár. Kor 1927. I. 232–233. – Szentimrei Jenő: Vértorony. Kor 1929. II. 757–758. – Kovács László: Történetíró és regényíró. ErdHel 1930. 342–344. – Molter Károly: T. G. Emlékkönyve. ErdHel 1930. 790–791. – Babits Mihály: Transsylvanizmus Nyug 1931. II. 480–482. – Illés Endre: Vértorony. Nyug 1931. I. 201–202. – Ernst István: Erdélyi sorsok. Szocializmus 1936. 12. sz. 611. – Jancsó Elemér: T. G. Kor 1958. I. 267–268. – Molter Károly: T. G.: Medvetánc. Igaz Szó 1958. I. 622–623.

Franyó Zoltán: Barta Lajos: A kárpáti harcokról: Nyug 1915. II. 868–869. – Endre Károly; Hatvan éves F. Z. ÉI 1957. aug. 16. – Geréb László: Évezredek húrjain. F. Z. műfordításai. ÉI 1959. júl. 31. – Endre Károly: A fordító, a kritikus és a felületesség. Igaz Szó 1961. II. 605–611. – Rónay György: F. Z. műfordításai. Nagyv 1962. 436–440.

Endre Károly: Kosztolányi Dezső: Az ember, aki járva jár. Nyug 1922. 1175–1176. – Méliusz József: Íme a költő. Igaz Szó 1957. II. 403–414. – Kiss Jenő: Elégiák, rapszódiák. Útunk 1962. dec. 14.

Áprily Lajos: Tompa László: Á. L.: Esti párbeszéd. Pásztortűz 1923. I. 952–955. – Finta Gerő: Á. L.-ról. Pásztortűz 1927. 501–502. – Németh László: Á. L. ProtSz 1927. 8. sz. 504–507. és Készülődés I. 1941. – Szondy György: Á. L. DebrSz 1927. 377–395. – Szondy György: Á. L. két új kötete. DebrSz 1927. 62–74. – Gaál Gábor: Megint a líra katasztrófája. Kor 1929. II. 598–600. – Gulyás Pál: Á. L. Válasz 1934. 267–269. – Tolnai Gábor: Á. L. költészete. Napk 1934. 209–213. – Rónay György: Á. L. Új Kor 1935. nov. 15. – Thurzó Gábor: A láthatatlan írás. Nyug 1939. II. 183–185. – Héra Zoltán: Természet és látomás. Nszab 1957. dec. 31. – Rákos Sándor: Á. L. Ábel füstje: ÉI 1957. dec. 21. – Benedek Marcell: Á. L.: Ábel füstje. It 1959. 136–138. – Lengyel Balázs: Á. L., a műfordító. Jelenkor 1963. 360–363.

Tompa László: Reményik Sándor: T. L. versei. Pásztortűz 1922. 1. sz. 1–3. – Gulyás Pál: T. L. DebrSz 1928. 400–403. – Szentimrei Jenő: Ne félj. ErdHel 1929. 388–389. – Kuncz Aladár: Megkoszorúzott erdélyi költő. ErdHel 1929. 608–615. – Vita Zsigmond: T. L. ErdHel 1936. 661–668. – Tóth Béla: T. L. élete és költészete. Sepsiszentgyörgy 1944. – {997.} Hajdú Győző: T. L. költészete. Igaz Szó 1954. 5–6. sz. 203–224. – Nagy Pál: T. L. Igaz Szó 1962. 565-571.

Bartalis János: Szentimrei Jenő: B., a költő. Kor 1926. 822–825. – Kosztolányi Dezső: B. J. Nyug 1927. I. 834–836. és Írók, festők, tudósok. 1958. – Illés Endre: B. J. Nyug 1930. II. 290–292. – Németh László: B. J.: Föld a párnám. ProtSz 1930. 771–772. – Tolnai Gábor: B. J. DebrSz 1933. 109–114. – Weöres Sándor: Világ térein gázolok. Nyug 1939. I. 340. – Csuka Zoltán: B.J.: A mezők áldása. A költő összes versei. Kalangya 1943. 479. – Méliusz József: Újra virágzó rózsafa. Igaz Szó 1957. 605–610. – Kántor Lajos: Az egyszerűség vonzása. Igaz Szó 1963. 883–888.

Szentimrei Jenő: Jancsó Elemér: Sz. J. verses magyar krónikája. Pásztortűz 1928. 20–21. Sárközi György: Ki kell mondani. Nyug 1930.I. 554–555. – Bóka László: Ferenc tekintetes úr. Ország Útja 1939. 11. sz. 608. – Vajda Endre: Nyersmérleg. Vig 1943. 356. – Kéri József: Sz. J.: Vallomások. Útunk 1957. 18. sz. – Ficzay Dénes: Sz. J.: Ferenc tekintetes úr. Igaz Szó 1957. II. 470–471. – Oláh Tibor: Sz. J.: Vallomások. Igaz Szó 1957. I. 461–464. –Gálfalvi Zsolt: Sz. J. költészete. Igaz Szó 1963. 419–426.

Olosz Lajos: Dsida Jenő: O. L.: Barlanghomály. ErdHel 1931. 805–808. – Illyés Gyula: Barlanghomály. Nyug 1932. I. 342–343. – Bóka László: O. L. Diárium 1946. 19–24.

Kiss Jenő: I. Szemlér Ferenc: K. J.: Versek. ErdHel 1932. 494–495. – Kováts József: K. J. eltévedése. Kor 1937. I. 377–379. – Szabédi László: Kormos üvegen. Pásztortűz 1937. 103–105. – Vajda Endre: K. J.: Napforduló. Vig 1943. 118–119. – Gálfalvi Zsolt: K. J. költészete. Igaz Szó 1955. 7. sz. 74–88. és Írók, könyvek, viták. Marosvásárhely 1958. – Oláh Tibor: Mese és valóság. Igaz Szó 1956. I. 565–568. – Kántor Lajos: Ámulat vagy megértés? Kor 1961. II. 883–888. – Gálfalvi Zsolt: K. J. Igaz Szó 1962. II . 573–577.

Dsida Jenő: Reményik Sándor: D. J.: Leselkedő magány. Pásztortűz 1928. 189., Nagycsütörtök. Pásztortűz 1933. 407–409. – Szemlér Ferenc: D. J. költészete. Pásztortűz 1938. 324–327. – Szerb Antal: D. J. Nyug 1938. II. 66–67. – Lengyel Balázs: Angyalok citeráján. D. J. költői arcképe. Mk 1946. 310–316. és A mai magyar líra. 1948. – Földes László: D. J. költészete. Útunk 1957. 38., 41. sz. – Sík Csaba: D. J.: Tóparti könyörgés. Kort 1959. I. 140-142.

Bánffy Miklós: Ady Endre: Kisbán Miklós: BN 1906. ápr. 8. és Az irodalomról. 1961. – Schöpflin Aladár: A nagyúr. Nyug 1913. I. 74–75. – Schöpflin Aladár: Maskara. Nyug 1926. I. 564. – Schöpflin Aladár: Fortéjos Deák Boldizsár memoriáléja. Nyug 1932. I. 113–114. – Cs. Szabó László: Emlékeimből. Nyug 1932. II. 634–635. – Nagy Lajos: Megszámláltattál. Nyug 1935. I. 419–420. és Író, könyv, olvasó. 1959. – Makkai Sándor: Erdélyi történet. ProtSz 1940. 252–263. – Kovács László: B. M. ErdHel 1943. 565–577. – Molter Károly: A regényíró B. ErdHel 1943. 553–561. – Marosi Péter: Mit ér B. trilógiája. Útunk 1957. 28. sz.

Kemény János: Schöpflin Aladár: Erdélyi irodalom. Nyug 1935. II. 1–4. – Kovalovszky Miklós: K. J.: Ítéletidő. Szép Szó 1939. 174. – Molter Károly: Kokó és Szokrátesz. Pásztortűz 1940. 224–226. – Baránszky-Jób László: Színházi levél. Sorsunk 1944. 497–498. – Gagyi László: A havas dicsérete. Igaz Szó 1957. I. 791–792. – Papp Ferenc: K. J.: Vadpáva. Igaz Szó 1959. I. 127–128.

Makkai Sándor: Borbély István: M. S.: Élet fejedelme. ErdISz 1924. 170–172. – Walter Gyula: M. S., az író. Pásztortűz 1925. 402–404, – Molter Károly: Ördögszekér. Kor 1926. 229–232. – Móricz Zsigmond: Magyar fa sorsa. Nyug 1927. II. 77. – Schöpflin Aladár: Ady apológiája. Nyug 1927. I. 830–833. – Rass Károly: M. S.: Magyar fa sorsa. ErdHel 1927. 388–399. – Oláh Gábor: M. S. DebrSz 1928. 133–145. – Kuncz Aladár: M. S.: Ágnes. ErdHel 1929. 148–150. – Schöpflin Aladár: Egyedül. Nyug 1930. I. 885–886. – Kovács László: M. S.: Erdélyi szemmel. ErdHel 1933. 66–68. – Szerb Antal: A regény és a történelem. ErdHel 1934. 413–416. – Kós Károly: Sárga vihar. ErdHel 1935. 195–200. – Szenczei László: M. S. történelmi regényei. Kor 1939. I. 459–464. – Bajcsa András: Szép kísértet. Sorsunk 1942. 410–411.

Berde Mária: Schöpflin Aladár: Új magyar regény. Nyug 1918. I. 67–76. – Bodor Aladár: A mai erdélyi nőírók. ProtSz 1925. 291–299. – Németh László: B. M. ProtSz 1927. 20–23. és Készülődés. 1941. – Péterffi László: B. M. DebrSz 1928. 392–399. – Benedek Marcell: Földindulás. Nyug 1931. I. 411–413. – Benedek Marcell: Szentségvivők. Nyug 1935. I. 245–246. – Schöpflin Aladár: Tüzes kemence. Nyug 1936. II. 382–383. – Kardos László: Keresztjáró szerelem. Nyug 1941. 566–567. – Reményik Sándor: B. M. Pásztortűz 1943. 344–347.

Kuncz Aladár: Kosztolányi Dezső: Fekete kolostor. Nyug 1931. I. 819–823. és Kortársak {998.} I. 1940.– Schöpflin Aladár: Fekete kolostor. Nyug 1931. I. 823–825. – Kovács László: Felleg a város felett. ErdHel 725–727. – Makkai Sándor: K. A. ErdHel 1931. 500–502. és Erdélyi szemmel. Kolozsvár 1932. – Németh Andor: Emlékezés K. A.-ról. Nyug 1931. II. 48–53. – Jékely Zoltán: Az erdélyi magyar irodalom kezdetei a háború után és K. A. 1935. – Vita Zsigmond: K. A. ErdHel. 1939. 669–688.– Kovács László: K. A. ErdHel 1941. 433– 438. – Jancsó Elemér: K. A. Igaz Szó 1956. 914–916. – Galsai Pongrác: K. A. Jelenkor 1961. 6. sz. 659–663.

Molter Károly: Kovács László: M. K.: Özvegyország. ErdISz 1926. 196–197. – Kádár Imre: M. K.: Metánia R. T. ErdHel 1929. 467–469. – Abafáy Gusztáv: Tibold Márton. ErdHel 1937. 526–528. – Bányai László: Tibold Márton. Kor 1938. I. 190–191. – Paku Imre: Bolond kisváros. Sorsunk 1943. 424–425. – Nagy Pál: Irodalmunk fáradhatatlan harcosa. Igaz Szó 1956. 761–763. – Izsák József: M. K.: Harci mosolyok. Igaz Szó 1957. I. 308–310. – Láng Gusztáv: Régi könyv – mai mondanivaló. Kor 1959. I. 146–151.

Sipos Domokos: Hartmann János: Novellák. Napk 1923. 267–269. – Szentimrei Jenő: S. D. Pásztortűz 1928. 2–4. – Kovács László: Vajúdó idők. ErdHel 1928. 547–548. – Szentimrei Jenő: S. D. Híd 1928. 2. sz. 50–56. – Tolnai Gábor: Egy torzóban maradt erdélyi elbeszélő. DebrSz 1932. 34–36. – Molter Károly: S. D. Igaz Szó 1957. I. 854–862. – Márki Zoltán: S. D.: A csoda. Igaz Szó 1958. II. 193–195.

Kacsó Sándor: Jancsó Béla: K. S. novellái. Pásztortűz 1927. 311–312. – Szentimrei Jenő: K. S.: Vakvágányon. ErdHel 1930. 529–532. – Schöpflin Aladár: Vakvágányon. Nyug 1930. II. 61–63. – Parajdi Incze Lajos: Lélekvesztőn. ErdHel 1941. 507–509. – Robotos Imre: Az úttalanság intelmei. Kor 1957. II. 1109–1111. – Szemlér Ferenc: A hatvanéves K. S. Igaz Szó 1961. I. 464–465.

Karácsony Benő: Németh László: K. B.: Pjotruska. ProtSz 1928. 7. sz. 531–532. – Tolnai Gábor: K. B.: Új élet kapujában. Napk 1933. 216–217. – Kardos László: Pjotruska. Nyug 1937. II. 367. – Szenczei László: K. B. ErdHel 1939. 43–48. – Bóka László: K. B.: Utazás a szürke folyón. Ország Útja 1941. 2 sz. 63–64. – Vezér Erzsébet: K. B.: Napos oldal. It 1959. 505–508. – Vezér Erzsébet: K. B. A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1964.

Szántó György: Kassák Lajos: Bábel tornya. Nyug 1926. II. 476–477. – Szentimrei Jenő: Sz. Gy. új regénye. ErdHel 1928. 628–630. – Gaál Gábor: Sz. Gy. három regénye. Kor 1929. I. 479–481. – Illés Endre: Sz. Gy. regényei. Nyug 1930. II. 423–425. – Molter Károly: Stradivári. ErdHel 1933. 596–599. – Kovács László: Fekete éveim. ErdHel 1935. 715–718. – Vita Zsigmond: Sz. Gy.: Aranyágacska. 1935. 622–623. – Kovalovszky Miklós: Sz. Gy.: Meléte. Szép Szó 1938. 172. – Vasvári László: Öt fekete holló. Sorsunk. 1948. 190–191. – Hegedüs Géza: Sz. Gy.-ról és új regényéről. IU 1955. nov. 26, – Károly Sándor: Folyóirat az izmusok tengerén. Igaz Szó 1957. II. 297–302.– Fábián Kata: S. Gy.: Aranyágacska. Kort 1958. II. 942. – Koroda Miklós: A színek hajósa. ÉI 1961. szept. 16.

Horváth Imre: Kiss Jenő: H. I.: Örvény felett. ErdHel 1935. 146–147. – Korvin Sándor: H. I. versei. Kor 1940. I. 286–287. – Hubay Miklós: Amit az idő parancsol. Csill 1950. 32. sz. 56–58. – Csehi Gyula: A magánytól a népig. Útunk. 1954. 39. sz. – Gáldi László: Költői nyelvünk legújabb gazdagodása. Nyr 1956. 316–331. – Kántor Lajos: H. I. hűsége Kor 1961. I. 418–430. – Sőni Pál: H. I. költészetének dialektikája. Igaz Szó 1961. 3. sz 424–432.

Szabédi László: Szenczei László: Délia. ErdHel 1936. 798–799. – Illyés Gyula: Sz. L.: Alkotó szegénység. Nyug 1940. 398–399. – Kiss Jenő: Sz. L. novellái. ErdHel 1941. 545– 547. – Schöpflin Aladár: Veér Anna alszik. Nyug 1941. 469. – Angyal Endre: Népiség, nacionalizmus, új-erdélyiség. Sorsunk 1944. 363–366. – Kacsó Sándor: A magyar ritmus formái. Igaz Szó 1955. 7. sz. 89–96. – Földes László: Sz. L. költői útja. Igaz Szó 1956. 685–712., 855–870., 992–1007. – Jánosi János: Esztétikai tudományunk néhány kérdéséről. Igaz Szó 1956. 1501–1520.

Szemlér Ferenc: Sárközi György: Éjszakai kiáltás. Nyug 1930. II. 143–144. – Molter Károly: Ember és táj. ErdHel 1935. 138–141. – Szentimrei Jenő: Sz. F.: Más csillagon. Kor 1939. II. 713–716. – Molter Károly: Búvópatak. ErdHel 1940. 491–493. – Vita Zsigmond: Hazajáró lélek. ErdHel 1944. 115–116. – Bárdosi Németh János: Lángoló napok. Sorsunk 1944. 366–367. – Kovács György: Sz. F.: Arkangyalok bukása. Vság 1947. 12. sz. 904–905. – Bajor Andor: Jegyzetek Sz. F. költői módszeréről. Igaz Szó 1954. 2. sz. 91–96. – Kotzián Katalin: Sz. F.: Válogatott versek. Csill 1956. II. 620–623. – Hajdú Győző: Költő, énekelj! Igaz Szó 1956. 584–588. – Molter Károly: Sz. F.: Lépésről lépésre. Igaz Szó 1956. 1389–1391. – Hegedüs Géza: Sz. F. prózai írásai. ÉI 1958. 22. sz. – Sőni Pál: Az érettség igézete. Igaz Szó 1959. II. 144–149. – Gálfalvi Zsolt: Társadalmi körkép és emberábrázo-{999.}lás. Igaz Szó 1959. II. 816–822. – Márki Zoltán: Alázat és büszkeség. Igaz Szó 1960. II. 96–100. – Márki Zoltán: A szocializmus csillagfényei alatt. Igaz Szó 1961. I. 568–582. – Kakassy Endre: Növekvő költői mű. Igaz Szó 1962. I. 840–848. – Láng Gusztáv: Egy fejlődésregény és egy regény fejlődése. Kor 1963. I. 536–542. – Márki Zoltán: Nyugtalan öröm. Igaz Szó 1963. II. 878–883.

Bözödi György: Bányai László: A székely sors könyve. Kor 1938. II. 711–713. – Schöpflin Aladár: Romlás. B. Gy. regénye. Nyug 1940. 399. – Csuka Zoltán: B. Gy.: Nyugtalan pásztorok. Kalangya 1942. 142. – Hajdú Győző: Mindig fiatal. Igaz Szó 1957. I. 951.

Gaál Gábor: Salamon László: Erről van szó. Kor 1927. I. 396–397. – Marosi Péter: Műalkotás és lapszerkesztés. Igaz Szó 1956. I. 907–910. – Kohn Hillel: G. G. és a Korunk. Kor 1957. I. sz. 86–89. – Tóth Sándor: A Korunk és G. G. hagyatékának tudományos feldolgozása. Kor 1957.I. 305–307. – Járai Rezső: G. G. és a két világháború közötti erdélyi irodalom. Kor 1958. I. 592–595. – Balogh Edgár: G. G. Igaz Szó 1963. I. 781–782. Balogh Edgár: Vázlat G. G.-ról. Kort 1964. 467–471. – E. Fehér Pál: G. G. Kort 1964. 297–302, 1315–1317. – Haraszti Sándor: G. G., a szerkesztő. Kort 1964. 472–474.

Balogh Edgár: Köves Miklós: B. E. erdélyi hivatása. Kor 1939. II. 897–902. – Major Jenő: B. E.: Hármas kistükör. Vság 1946. 3–5. sz. 66–68. – Kakassy Endre: Egy örökifjú publicisztikája. Útunk 1958. 11. sz.

Salamon Ernő: Forgács Antal: Gyönyörű sors. Nyug 1937. II. 370. – Molter Károly: S. E.: Ének a szolgák sorsáról. ErdHel 1938. 463–464. – Molter Károly: S. E. új versei és műfordításai. ErdHel 1939. 736–738. – Déry Tibor: S. E.-ről. Csill 1948. 12. sz. 34. és Útkaparó. 1956. – Molter Károly: S. E. a munkásköltő. Igaz Szó 1956. I. 379–382. – Pándi Pál: S. E. költészetéről. SzabN 1956. jan. 15. és Elsüllyedt irodalom 1963. 112–207. – Fuchs Simon: Forradalmi hagyományaink és S. E. Útunk 1957. júl. 18. – Marosi Péter: Jegyzetek S. E. lírájáról. Útunk 1957. 42., 44. sz. – Nagy Pál: S. E. Igaz Szó 1962. II. 434–437.

Brassai Viktor: Radnóti Miklós: Együtt és külön. Nyug 1939. II. 185–186. – Farkas Imre: B. V. arcát idézzük. Útunk 1946. 11. sz. – Molter Károly: Négy mártír költő. Igaz Szó 1958. I. 265–268. – Sőni Pál: Akik kortársak lehetnének. Igaz Szó 1963. I. 779–780. – Szentimrei Jenő: 57 vers. Útunk 1958. 19. sz.

Korvin Sándor: Jordáky Lajos: K. S. Útunk 1958. 13–15. sz. – Kozma Dezső: K. S., a publicista és kritikus. Kor 1963. I. 310–323.

Méliusz József: Járai Rezső: M. J. verskötetéről. Kor 1958. II. 1785–1788. – Balogh Edgár: A közíró ars poeticája. Kor 1962. 5. sz. 627–629.

Nagy István: Méliusz N. József: Nincs megállás. Kor 1933. I. 418–420.–Járosi Andor: Özönvíz előtt. Pásztortűz 1937. 152–153. – Balogh Edgár: Az erdélyi szegénység írói. MNemzet 1940. nov. 24. – Szabó Richárd: N. I.: A szomszédság nevében. ProtSz 1942. 3. sz. 94–95. – Juhász Géza: Oltyánok unokái. Sorsunk 1943. 503–505. – Lukácsy Sándor: N. I.: Bérmunkások. Vság 1946. 6–9. sz. 95–96. – Hajdú Győző: Író egy regény tükrében. Igaz Szó 1955. 4. sz. 47–79. – Robotos Imre: Konfliktus és történetiség. Igaz Szó 1956. I. 539–553. – Marosi Péter: Műalkotás és lapszerkesztés. Igaz Szó 1956. 907–910. –Székely János: N. I. régebbi novelláiról. Útunk 1957. 45–46. sz. – Robotos Imre: Egy regény és története. Igaz Szó 1958. I. 252–259. – Marosi Péter: Vágyak és tettek. Kor 1958. 6. sz. 908–916. – Koczkás Sándor: A külváros epikusa. Kort 1959. 11. sz. 705–711. – Sőni Pál: N. I. írói útja. Kor 1961. 2. sz. 157–166., 3. sz. 294–304., 4. sz. 409–417., 5. sz. 567–573. – Sőni Pál: N. I. írásművészete. Igaz Szó 1962. 6. sz. 834–839. – Sőni Pál: A novellaíró N. I. Igaz Szó 1963. 6. sz. 904–913.

Kovács György: I. Szemlér Ferenc: K. Gy.: Varjak a falu felett. ErdHel 1934. 471–472. – I. Szemlér Ferenc: A tűz kialszik. ErdHel 1935. 293–294. – Pap Gábor: K. Gy.: Erdélyi tél. Kor 1938. II. 1097. – Kovács Katona Jenő: A vörös szamár. Kor 1940. I. 575–576. – Lázár György: K. Gy.: Békülő Erdély. Vság 1947. 12. sz. 901–904. – Molter Károly: K. Gy.: Foggal és körömmel. Csill 1950. 27. sz. 58–59. – Hajdú Győző: Írói alkat – szellemi arculat. Igaz Szó 1956. 723–729. – Izsák József: Időszerűség és elbeszélés. Igaz Szó 1958. II. 651– 657. – Baróti Pál: Új kép a régi faluról. Kor 1961. II. 1093–1098. – Hajdú Győző: Egy írói pálya állomásai. Igaz Szó 1962. II. 513–534., II. 686–701. – Sőni Pál: Egy életmű kezdete. Útunk 1963. márc. 29.

Asztalos István: Kardos László: Elmondja János. Nyug 1940. 103. és Vázlatok, esszék, kritikák. 1959. – Makay Gusztáv: A. I.: Újesztendő. Vig 1941. 212–213. – Kelemen János: A. I. novellái. KelN 1942. 6. sz. 15. – Schöpflin Aladár: Színház. MCsill 1943. I. 761–763. – Makay Gusztáv: A. I. Diárium 1944. 37. sz. 40. – Czibor János: A. L: Író a hadak útján. {1000.} Forum 1946. 380. – Molter Károly: Munkáspróza Erdélyben. Vság 1947. 12. sz. 899–901. – Hubay Miklós: A. I.: Szél fuvatlan nem indul. Csill 1951. 28. sz. 55–57. – Bölöni György: A. I.: Vád és panasz. UH 1954. 10. sz. 868. és Magyarság, emberség. 1959. – Kovács János: A vád és panasztól – a harcig. Igaz Szó 1954. 7. sz. 104–110. – Marosi Péter: A. I. új ifjúsági könyvei. Útunk 1954. 21. sz. – Izsák József: Valóság és világkép. Útunk 1958. 1–2. sz. – Koczogh Ákos: A. I. Kort 1958. I. 294–297. – Kacsó Sándor: Kortársi jegyzetek A. I.-róI. Kor 1961. II. 1156–1167., II. 1306–1318. – Izsák József: A. I. kisregényei. Igaz Szó 1962. II. 578–590. – Kacsó Sándor – Sőni Pál – Abafáy Gusztáv: Három portré. 1963. – Sőni Pál: A. I. művei. I–IV. Útunk 1962. ápr. 27.

Szilágyi András: Jancsó Elemér: Sz. A.: Új pásztor. Erdélyi Figyelő 1930. 7. sz. 123–124. –Abafáy Gusztáv: Sz. A. írói útja a felszabadulásig. Kor 1959. 9. sz. 1366–1370. – Kántor Lajos: Sz. A. riportjairól. Kor 1959. 1. sz. 144–146. – Antal Péter: Sz. A. Igaz Szó 1963. I. 923-926.

Kiadások TARTALOM A MAGYAR IRODALOM 1945-TŐL NAPJAINKIG