Popular Beliefs in Hungary
RÓHEIM, G., A Lucaszék (St. Luca’s Chair). Budapest, 1920. In: Adalékok a magyar néphithez II; RÓHEIM, G., Magyar néphit és népszokások (Hungarian Popular Beliefs and Folk Customs). Budapest, 1925; IPOLYI, A., Magyar mythologia (Hungarian Mythology). 3rd ed. Budapest, 1929; LUBY, M., Bábalelte babona (The Midwife-found Superstition). Budapest (1930s); SZENDREY, ZS., Népszokásaink és hiedelmeink eredetének kérdéséhez (Unsere Sitten und Bräuche und unser Volksglauben). Ethnographia, 1935; DÖMÖTÖR, S., Szent Gellért hegye és a boszorkányok (Saint Gerhardt’s Hill and the Witches). Budapest, 1940. SZENDREY, Zs., Évnegyedi szokásaink és babonáink (Ungarische Vierteljahrsbräuche und aberglauben). Ethnographia, 1941; VAJKAI, A., Népi orvoslás a Borsavölgyében (Ethnomedicine in Borsavölgye). Kolozsvár, 1943; SZENDREY, Á., A magyar lélekhit (Popular Beliefs Concerning the Soul). Ethnographia, 1964; SZENDREY, Á., A magyar néphit kutatása (Research into Hungarian Popular Beliefs). Budapest, 1948; SZŰCS, S., A nagyétű boszorkányról (The Voracious Witch). Ethnographia, 1954; DIÓSZEGI, V., A novaji tudósasszony (Die “Weise {760.} Frau” von Novaj). Néprajzi Közlemények, 1956; H. FEKETE, P., Állatgyógyítás a Hajdúságon (Tierheilkunde in der Hajdúság [Gegend um Debrecen]). Ethnographia, 1956; OLÁH, A., Népi orvoslás, orvoslástörténet, orvostudomány (Ethnomedicine, the History of Medicine, Medical Science). Communicationes ex Bibliotheca Historiae Medicae Hungarica, 1956; DIÓSZEGI, V., Dobbal való kötés, oldás (Ein Andenken des Schamanen-Zauberns in Kinderreimen). Néprajzi Közlemények, 1957; GUNDA, B., A totemizmus maradványa a magyar táltoshagyományokban. A debreceni Déri Múzeum Évkönyve, 1957; BERZE NAGY, J., Égigérő fa (The Tree that Reached up to the Sky). Pécs, 1958. Magyar mitológiai tanulmányok; DIÓSZEGI, V., A sámánhit emlékei a magyar népi műveltségben (Traces of Shamanism in Popular Hungarian Culture). Budapest, 1958; DIÓSZEGI, V., Die Überreste des Schamanismus in der ungarischen Volkskultur. Acta Ethnographica, 1958; DIÓSZEGI, V., Embergyógyítás a moldvai székelyeknél (Volksheilkunde bei den Moldauer Szeklern). Néprajzi Közlemények, 1960; DIÓSZEGI, V., A magyar néphagyomány és a sámánhit kapcsolatai (Die Andenken des Schamanismus in der ungarischen Volkskultur). Műveltség és Hagyomány, 1960; FERENCZI, I., Az animizmus világa és a magyar erdőkultusz (Die Welt des Animismus und der ungarische Waldkult). Műveltség és Hagyomány, 1960; CS. PÓCS, É., Étel és étkezés a magyar néphitben és népszokásban (Speisen und Mahlzeiten im ungarischen Volksglauben und Brauchtum). Néprajzi Értesítő, 1961; BALÁZS J., Über die Ekstase des ungarischen Schamanen. In: Glaubenswelt und Folklore der sibirischen Völker. Budapest, 1963; ERDÉSZ, S., The Cosmogonical Conception of Lajos Ámi, Storyteller. Acta Ethnographica, 1963; DÖMÖTÖR, T., A magyar néphit és népszokások Kelet és Nyugat között (Hungarian Popular Belief and Customs between the East and West). Ethnographia, 1964; CSISZÁR, Á., Gyógyítás emberkoponyával (Das Heilen durch Menschenschädel im Kom. Bereg). Ethnographia, 1965; CS. PÓCS, É., A karácsonyi vacsora és a karácsonyi asztal hiedelemköre (Der Aberglaubenkreis um das Weihnachtsmahl und den Weihnachtstisch). Néprajzi Közlemények, 1965; CS. PÓCS, É., Zagyvarékas néphite (Der Volksglaube von Zagyvarékas). Néprajzi Közlemények, 1964; DIÓSZEGI, V., A pogány magyarok hitvilága (The Beliefs of the Pagan Hungarians). Budapest, 1967; PÓCS, É., Binde- und Lösungszauber im ungarischen Volksglauben. Acta Ethnographica, 1967; UJVÁRY, Z., Theriomorphe Korndämonen in der ungarischen Volksüberlieferung. Acta Ethnographica, 1967; CS. PÓCS, É., A magyar ráolvasások műfaji és rendszerezési problémai (Gattungs- und Systematisierungsprobleme der ungarischen Beschwörungsformeln). Népi kultúra – Népi társadalom, 1968; UJVÁRY, Z., Anthropomorphe mythische Wesen in der agrarischen Volksüberlieferung Ungarns und Europas. Acta Ethnographica, 1968; DIÓSZEGI, V., A honfoglaló magyarok hitvilágának történeti rétegei. I. A világfa (Die historischen Schichten der Glaubenswelt der Ungarn der Landnahmezeit. I. Der Weltbaum). Népi kultúra – Népi társadalom, 1969; HOPPÁL, M., A magyar lidérc-hiedelemkör szemantikai modellje (Das semantische Modell des ungarischen Lidérc-Glaubenkomplexes). Ethnographia, 1969; KÖRNER, T., Boszorkányszervezetek Magyarországon (Die ungarischen Hexenorganisationen). Ethnographia, 1969; UJVÁRY, Z., Az agrárkultusz kutatása a magyar és az európai folklórban (Forschung des Agrarkults in der ungarischen und europäischen Folklore). Műveltség és Hagyomány, 1969; SCHRAM, F., Magyarországi boszorkányperek (Witch Trials in Hungary). I–II. Budapest, 1970; DIÓSZEGI, V., A táltos alakjának földrajzi elterjedéséhez (Der ungarische Schamane [táltos] in Transdanubien). Szolnok Megyei Múzeum Évkönyve, 1973; DIÓSZEGI, V., A tótkomlósiak hitvilága (Die Glaubenswelt der Tótkomlóser). A Békés Megyei Múzeumok Közleményei, 1974; KÁLMÁN, E., Népi gyógyítás a Tiszaháton (Ethnomedicin ein Tiszahát). Nyíregyháza, 1974; KRUPA, A., Hiedelmek, varázslatok, boszorkányok (Beliefs, Magic, Witches). Békéscsaba, 1974; PAIS, D., A magyar ősvallás nyelvi {761.} emlékeiből (The Relics of Hungarian Prehistorical Religion). Budapest, 1975; UJVARY, Z., Varia folkloristica. Írások a néphagyomány köréből (Varia folkloristica. Studies in popular tradition). Debrecen, 1975; HOPPÁL, M.–TÖRŐ, L., Ethnomedicine in Hungary. Orvostörténeti Közlemények, 1975; GULYÁS, É., Jászdózsai hiedelmek (Folk Beliefs from Jászdózsa). Folklór Archívum, 1976; SÁNDOR, M., Mrs, Egy bihari parasztasszony hiedelmei (Beliefs of a Hungarian Peasant Woman). Folklór Archívum, 1976.