II. Die materielle Kultur
PAPP, L.: „Ásatások a XVI. században elpusztult Kecskemét-vidéki falvak helyén“ [Ausgrabungen an der Stelle der im XVI. Jh. zugrunde gegangenen Dörfer in der Umgebung von Kecskemét]. Néprajzi Értesítő (1931). – BÁTKY, ZS.: „Házvidékek és kultúrmozgalmak Keletközép-Európában“ [Hauslandschaften und Kulturbewegungen im östlichen Mitteleuropa]. Néprajzi Értesítő (1934). – BALOGH, I.: Magyar fatornyok [Ungarische Holztürme]. Budapest 1935. – BÁTKY, ZS.: „Das ungarische Bauernhaus.“ Ungarische Jahrbücher 1938. – BÁTKY, ZS.: „Építkezés“ [Bauweise]. In: A Magyarság Néprajza 11. 2. Aufl. Budapest 1941. – GYÖRFFY, I.: Magyar nép, magyar föld [Ungarisches Volk, ungarisches Land]. Budapest 1942. – GYÖRFFY, I.: Magyar falu, magyar ház [Ungarisches Dorf, ungarisches Haus]. Budapest 1943. – VAJKAI, A.: A magyar népi építkezés és lakás kutatása [Die Erforschung der Bau- und Wohnweise des ungarischen Volkes]. Budapest 1948. – GUNDA, B.: „A népi építkezés kutatásának módszere“ [Methode zur Erforschung der Volksbaukunst]. A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei (1954). – {G-772.} GUNDA, B.: „A magyar népi építkezés kutatása a két világháború között és annak kritikája“ [Erforschung und Kritik der ungarischen Volksbaukunst in der Zeit zwischen den beiden Weltkriegen]. A Magyar Tudományos Akadémia Társadalmi Történeti Tudományos Osztályának Közleményei (1954). – KÁROLYI, A.–PERÉNYI, I.–TÓTH, K.–VARGHA, L.: A magyar falu építészete [Architektur des ungarischen Dorfes]. Budapest 1955. – PRAZAK, V.: „Közép-Európa népi építkezésének néhány fejlődéstörténeti kérdése“ [Einige Fragen der Entwicklungsgeschichte der Wohnungskultur in Mitteleuropa]. Műveltség és Hagyomány (1960). – VARGHA, L.: „Die Baudenkmäler des ungarischen Volkes.“ Ethnographica (Brno 1960). – TÓTH J.: Népi építészetünk hagyományai [Traditionen der ungarischen Volksbaukunst]. Budapest 1961. – VARGHA, L.: „A magyar népi építészeti vizsgálatok napjainkban“ [Die Untersuchungen der ungarischen Volksarchitektur in unseren Tagen]. Ethnographia (1962). – MÉRI, I.: Árpád-kori népi építkezésünk emlékei Orosháza határában [Denkmäler der ungarischen Volksarchitektur aus der Arpadenzeit in der Gemarkung von Orosháza]. Budapest 1964. – IKVAI, N.: „Földalatti gabonatárolás Magyarországon“ [Unterirdische Getreidelagerung in Ungarn]. Ethnographia (1966). – SZABÓ, I.: A középkori magyar falu [Das mittelalterliche ungarische Dorf]. Budapest 1969. – ERDEI, F.: Város és vidéke [Stadt und ihre Umgebung]. Budapest 1971. – BAKÓ, F.: Visonta. Fejezetek a falu történetéből [Visonta. Abschnitte aus der Geschichte des Dorfes]. Eger 1975. – ÚJVÁRY, Z.: „Hajdúszoboszló népélete“ [Das Volksleben in Hajdúszoboszló]. In: Hajdúszoboszló monográfiája [Monographie von Hajdúszoboszló]. Hajdúszoboszló 1975.